Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948
1948. november
31. Végén megemlékezik az egyházmegye vallástanitói karának rendezésében megtartott vallástanitói konferenciáról. Közérdekű javaslatait és statisztikait jelentésem végén, illetve az összesítő statisztikában közlőm. 4./ Csanád-csongrádi egyházmegyei Virányi Lajos alesperes megállapítja, hogy egyházi iskoláinkban a tanítás az évek óta közismertté vált, kiváló eredménnyel zárult. Fájdalmasnak tartja, hogy a szlovák kitelepülés következtében az evangélikus-vallásu tanulók létszáma erősen apadt. A vallástanítás tekintetében hiányokat állapit meg, de a vallástanitók mentségére megjegyzi, hogy nem kaptak egységes irányítást és igy egyéni elgondolástik szerint választották meg az anyagot és végezték a tanítást. Több helyen nem talált hitoktatási naplót. Hehézményezi, hogy bibliaolvasással nagyon kevés helyen találkozott. Az énektanítást siralmasnak tartja. Az egyetemes egyház vallástanitási tantervéhez nem alkalmazkodtak. A vallástanitók ssíik, vagy tág lelkiismdrete szabta meg az elvégzett anyag mennyiségét is. A gyermekek istentiszteletre való felvezetése, vagy vasárnapi foglalkoztatása is kevés helyen tőrtént meg. Egy-két szép eredménytől eltekintve, az egyházmegye vallástanitási helyzetét aggasztónak tartja. Közérdekei javaslata nincs. Statisztikai adatai az összesítésben szerepelnek. 5-/ A pestmegyei felső egyházmegye: Blatniezky Jenő alesperes jelentésében az elismerés hangján emlékezik meg az egyházmegye tanítói karáról, amely mind egyházi, mind állami ellenőrsőszervek Ítélete szerint hivatása magaslatán áll és idlvdló minősítést érdemel. Ez a tanítói kar u^ munkálkodott, mint amely tudja, hogy Istennek kell számotadnia minden gyermek-lélekért. Ez a lelkület nyomja rá bélyegét az iskolák külső és belső rendjére, a gyermekek egymásközti viszonyára, a tanulmányi eredményre és a hitéletre. Megemlékezik a gyülekezetek áldozathozataláról, az iskolaépületek helyreállítása illetve fenntartása, valamint az általános iskolák szervezése tekintetében. A vállástanitjsról szóló jelentésében megállapítja, hogy a vallástanítás az egyetemes egyház által engedélyezett tankönyvek alapján tervszerűen folyt és hűséges munkára