Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947

1947. november

29 III. Annak, aki valami feladatra esküvel elkötelezi magát, tudnia teil, mit vállal. A feladat megismerése az első lépés a teljesítés felé. Hinden feladat három elemből áll: az elérni Kivánt célbői, a hozzávezető utből és eszközökből, végül abból a módszerből:, amely az alkalmas utat és eszközöket felhasználja a környező külső világ olyan formálására, hogy abban a kitűzött cél valóra válhassék. A cél Isten Országának az építése a mi evangélikus egyházunkban és evangélikus egyházunk által. £s a cél magában foglalja evangélikus egyházunk teljes, mind lelki, mind anyagi birtokállományának megtartását és gyarapitását. 1./ Lelki birtokálloiaíinyunk megőrzése elsősorban hitünk védelmét jelenti, tiszta evangéliumi hitünk megtartását, vallásunk egyedüli forrósával, a bibliával meg nem egyező tanítások, magyarázatok, szert artások, szektorius s mas efféle a vallásunk egységét megbontó mozgalmak távoltartását. Kern jelenti ez az álláspont azt, hogy vallásunkat dogmákba merevitsük. A feforiíáció nem záródott le Luther Mártonnal. A teológiai tudományos Kutatások véthetnek fel uj szempontokat, a körülöttünk za^lo világ, az idők változása érzés és gondolatvilágunk átformálásává! hitbeli életünknek is uj színeződőst adhat s ha a kereszténység nem akar a mult vallásává lenni, hanem örökkévalónak, örökké ifjú vallásnak akar megmaradni, nem szakadhat el az élettől, nem mondhat le arról, hogy reagáljon a változó időknek Krisztus tanításával összeegyeztethető követelményeire. Bölcsen figyelmeztet Szent Ágoston, hogy : illis aliud praecepit deus, ístis aliud, pro temporalibus eausis, sum eidea lustitiae utrcque servierint. Isten a századok során sást parancsolt amazoknak, must emezeknek a korban gyökerező okoknál fogva, jóllehet esek is, azok is u^granazt az igazságot szolgálják. Justitia non est varia - // mondja tovább Szent Ágoston - non est mutabilis, sed tempóra,quibus pxaesidet, non pariter eunt, tempóra eniia sunt. Az igazság e^y és változatlan, de az idok, amelyeket vezérel, nem egyformán jurnák, hiszen idők. Ha nem akarunk megnyugodni abban, hogy a kereszténység csali afféle ünneplő ruha, vasárnapi templomi hangulat, vagy csupán a túlvilág felé forduló erőtlen vágyódás legyen, hanem azt okarju^, hogy a földi életben a jelenvaló világban is minden hívének a lelket az élet minden vonatkozásában betöltő világnézetté, moralitássá legyen, ki kell tudakolnunk, meg kell értenünk, hogy Krisztus örökérvényű tanitásán keresztül mit parancsol Isten a jelenvaló időkben, pro temijoralibus eausis. Csak ugy lehet a kereszténység a földi élet kovácsa, hogy a földi életet is az emberiségnek azzá az örömteli boldog világává tegye, aminek Isten kivinja teremteni. 2./ Evangélikus egyházunk birtokállományának anyagi része: egyházunk szervezete, intézményei, vagyona és mindaz, ai szükséges ahhoz, hogy hivatását a földi életben betölthesse• Isten különös kegyelme volt, hogy mintegy megsejtette velünk a nehéz idők eiközeledtét, ÍK>^y az 1934/1937.évi zsinatunkon Kitataroztuk, megerősítettük egyházunk épületét. Különösen a presbiréiumi rendszer kifejlesztése utján a laikus elán közreműködésének erőteljesebbé tételével egyházunk demokratikus alapjait megszilárditottuk. Bármennyire tetszetős elveken felépült intézmény is azonban csak annyit ér, amennyit aagasabbrendü céljainak eléréséhez érvényesíteni tud. az egyházi élet vezetésében tehát arra kell törekednünk, hogy egy. ázunk minden egyes tagja alkotmányunknak megfelelően csakugyan cselekvő egyháztag legyen,ne csal. morzsakat, ne csak azt vigye bele ei^/liázi életebe, a:i az élet malmán őrlodoener^iuibol esetleg fennmarad:»ha ráérek,« «ha valami közbe nem jön«, «amennyiben csak lehetséges«, hanem a legjavát olyan