Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947

1947. november

3 is alig lohet az eseményeket mind elsorolni ©gy sxiritett munka­jelentésben. "A napok gonoszak" * - Ha oka volt Pál apostolnek ezt a mondatot leírnia, akikor az efezusi gyülekezet tagjaihoz fordult, bizony oka van erre az egyházi élet őrálló helyére állit ott vitá­zó embernek ma is, ha helyzetképet rajzol a máról, "A napok gono­szak" - ezt nemcsak azért mondjuk, mert az országos aszály a bib­lia apokaliptikus kéjeit idézi sok ember rémült tekintete elé, ami­kor ramered a közelgő télre, melyre sem élelemmel, sem ruházattal, sem tüzelővel felszerelkezni nem tudott, hanem mondjuk ezt a vallo­mást akkor is, ha messzibe néző szemmel a jövőbe kémlelünk. Két há­borút megélt nemzedékünk a világban a békességet keresi, de hasz­talan keresi. Békeszerződések készültek ugyan már, ezek között a reánk tartozó is, de a népek közötti szétfeszítő erők nagyobbaknak látszanak, mint valaha. Hitkává lettek már a békét Ígérgető hangok is, helyettük uj mérkőzések lidérc nyomás a teszi nyugtalanná nilliők lelkét, " A napok gonoszak«. Mindig nehéz az embernek tárgyila­gosan megrajzolni saját korát. Be jelenünk képének néhány vonaza nagyon is élesen rajzolódik szemünk elé. A világban ma Isten szent törvénye feltűnő mellőzésben részesül. Bibliai parancsok és evangé­liumi kivogatások szinte mind megrövidülést szenvednek. Be ez a megállapítás: "A napok gonoszakg teljes igaz­ságával nemcsak keserűséggel szorítja össze torkunkat, hanem ennek világos felismerése elvezet egyben arra is, hogy megértjük: Isten a mindeneken győzedelmeskedő hitet akarja sorompóba állítani. Az 5 népét szólítgatja a világ porondjára. Ma, közgyűlésünkre e^ybe­gytil eke nettektől is maga Isten kérdezi: Mit tettünk, hogy az all-al­mai áron is megvegyük? Újjáépítés, A háború nyomában járó erkölcsi és anyagi pusztulás változatlanul az ujjáépités kötelessége elé állit ja az egyházat. örömmel kell szóváteani mindazt az erofeszitest, mely az ujjáépités érdekében történt. Boldogan teszem szóvá azt a meg­figyelésemet, ho cy egyházunk lelkipásztorai és világi munkásai ré­szerői mind többén vannak, akik az egyház lelki újjáépítésében oda­adással vesznek részt. Mostoha életkörülmények között lelkes oda­adással szolgálnali., hogy a hit csodái érvényesüljenek. A külső uj­jáépités tekintetében is hosszan lehetne felsorolni azokat a gyü­lekezeteket, melyekben a tagok összefogása és áldozatos egyházsze­retete templomokat, intémenyeket és több egyházi épületet jőkaroa helyezett, vagy épenséggel egészen ujjágpitett. Elismeréssel kell ssóvátenni, hogy maga megszegényedett országunk államhatalma szűkös készleteiből le nem becsülhető segítséget nyújtott és igy támoga­tott, hogy egyházi újjáépítő munkankat minél eredményesebbem vizez­hessük. Be mindezek elismerése mellett is kénytelen az ember meglátni, hogy egyes keresztyének is, gyülekezetek is mindmáig olyan változatlanul élnek, mintha vilagátélct nem is korbácsolt volna végig rajtuk. Közel sem engedik lelkükhöz Isten megtérést követelő szavát. Aggodalommal tölti el az ember szivét annak ismé­telt megfigyelése is, milyen általánossá vált az a gondolkozás, hogy a gyülekezetet nehéz anyagi kérdései közül más segítő kéznek kell kiszabadítania. Kitelepítés. A hazai németek kitelepítésének ügye egyházegv et érnünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom