Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. október

ben a csillaghegyi egyházközség- 1943. május 9.-én tartott közgyűlésének hatá-23-25 rozata alapján, kérik Csillaghegy anyásodásával Szentendrétől való külön­válásának kimondását. Az érdekelt egyházközségek elnökségének, és az egy­házmegye főesperesének együttes megbeszélése alapján megállapították, hogy Csillaghegy anyásodása és különválása. Szentendrétől szükséges és az anyá­sodásnak és különválásnak anyagi feltételei egyházmegyei segéllyel bizto­sítva vannak. Csillaghegyhez tartoznék néhány szórvány. A lelkészi állás­nak anyagi bázisa lenne az egyházközségtől hiványilag biztosítandó ösz­szeg, az államtól most élvezett és még a „kimunkálandó" kongrua és az egy­házmegye részéről megszavazandó 1000 pengőnyi segély. Mindezek számba­vétele mellett szabad lakás és havi 350.— pengő lenne a lelkész fizetéséül biztosítható. Szentendrei fiókegyházhoz tartoznék Pomáz, Budakalász, Szentistvántelep, és több szórvány. Egyelőre segédlelkészt kapna, aki a Szentendre középis­koláiban tanuló, mintegy 50—60 evang. közép- és középfokú iskolába járó ta­nulót vallásra tanítaná. Szentendre maga is anyásulni készül. A segédlelkész kapná a kerülettől a segédlelkészi kongraát, illetve ezt kiegészítve a kerü­lettől összesen havi 100.— pengő segélyt. Az egyházmegye tehát évi 2000.— pengőt áldozna e gyülekezetek érdekében. Az egyházmegye 1943. évi június 24.-iki közgyűlése 3. pont alatt hozott határozatával Csillaghegy anyásításához és Szentendre-Pilisvörösvár fiók­egyházközséggé való szervezéséhez, elvi hozzájárulását megadta. A közgyűlés arra való tekintettel, hogy Csillaghegy anyásu­lását fontos egyházi érdekek teszik szükségessé és az egy­házközség fennállásának anyagi feltételei biztosítva vannak, az egyház anyásításához hozzájárul, felhívja azonban az egyházat, hogy lelkészének megélhetését, a mai nehéz viszo­nyok között, drágasági segéllyel biztosítsa. 24. Tárgya Itatott Kósd és Cselőte szórványnak az ősagárdi egy­háztól való elcsa,tolása és a váci egyházközséghez való csatolása. Minthogy a fenti szórványoknak Vác anyaegyházhoz való átcsatolását, úgy az ősagárdi anyaegyház, mint az illetékes Nógrád—Hont—Bars-i egyházmegye 1940. évi július 3.-án 7. jkvi pont alatt hozott határozatával jóváhagyólag tudomásul vette, az érdekelt váci egyházközség pedig 1940. évi február hó 11.-én tartott közgyűlésében 7. jkvi pont alatt kimondta, hogy amennyiben az ősagárdi anyaegyház az illetékes egy­házmegye által is jóváhagyott határozatot hoz, nevezett szór­ványt magasabb egyházi szempontból átveszi, mert az ittlakó többnyire cselédsorban levő csekélyszámu hivek könnyebben találhatnak lelki-gondozást, a jó úton elérhető és tőlük 5 km­nyire levő váci egyházban, mint a nehezebben megközelíthető 8 km-nyire levő Ősagárdon, és minthogy a budapesti egy­házmegye 1943. évi június 24.-én tartott közgyűlésében 4. pont alatt hozott határozatával nevezett szórványnak a bu­dapesti egyházmegyéhez és a váci egyházközséghez való csa­tolását elfogadta, a kerületi közgyűlés Kósd és Cselőte szór­ványnak a váci egyházhoz va'ló csatolását az E. T. II. tc. 18. §. a alapján jóváhagyta. 25. A pestmegyei alsó egyházmegye 1943. jan. 17.-én 13. sz. a, hozott közgyűlési határozata alapján, « tiJSÍ. ümy a ^ Ú , IXtiXAl ZifJí* M Mí 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom