Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. október

Békéscsabán csupán fizikai gyakorlatokat végeztek (a VIT és VIII. o.). A biológiai gyakorlatokon 100, az ásványtaniakon 69, a vegytaniakon 107, a fizikaiakon 369, összesen 645 tanuló dolgozott. Jelen voltam a fizikai gyakor­latokon a fasori gimnázium VII. a és b osztályában; a növendékek nagy kedvvel dolgoztak s igen ügyesen végezték fotométerekkel a fénymérést. — Látogatásaim alkalmával ismételten ajánlottam e rendkívül t'ontos gyakor­latok bevezetését vidéki gimnáziumaink igazgatóinak és szaktanárainak figyelmébe. e.) Á tanulók feleleteiből megállapíthattam, liogy a kartársak az órákon földolgozott anyagnak szakaszos és összefoglaló ismételések útján való ébrentartásáról, rögzítéséről kellően gondoskodtak s arra is ügyelnek, hogy tanítványaik értelmesen, szabatosan számoljanak he ismereteikről és ma­gyarosan igyekezzenek kifejezni gondolataikat (1. IV. 2. b.) 3. bekezd..). f.) A tanítást a következő rendkívüli tárgyak egészítették ki: görög­nyelv (a leánygimnázium 14 növendéke tanulta), német társalgási gyakorla­tok (87 növ,.), angol társ. gy. (24), olasz társ. gy. (46), művészeti rajz (127), gyorsírás (27), karének (572), zene (101), vívás (31); a fasori gimnáziumban 24 tagú zenekar működött. Az egészségtan kötelező rendkívüli tárgy volt s a leánygimnáziumban a zenetörténet is. g.) A taunlmányi kirándulások napjaink közlekedési viszonyai miatt szűkebb térre szorultak ugyan, de értékesítésüket egy gimnáziumnak sem mellőzte. Szakszerűség szempontjából igen tanulságosak voltak az, aszódi gimnázium természetrajzi kirándulásai. Aszód ezenkívül Budapestre és Aquincumba, Orosháza Nagyváradra, Kolozsvárra, Szabadkára, Újvidékre vezette tanítványait. Leggazdagabbak voltak a két budapesti gimn. kirándu­lásai: növendékeikkel bejárták a főváros környékét, megismertették Budapest műemlékeit, múzeumait, fölkeresték a kiállításokat stb., de távolabbi vidé­kekre is kirándultak (Zsámbék, Tata, Visegrád, Esztergom, Miskolc, Eger). h) Á tanulók olvasmányai. Tanári testületeink nevelő és oktato munká­jukat a tanulók olvasókedvének ébrentartásával, fokozásával, kellően föl­szerelt könyvtárak útján is igyekeztek kiegészíteni. Minden gimnáziumunk­ban volt gazdag ifjúsági könyvtár, irodalmi osztálykönyvtár (kötelező olvas­mányok) s néhol az önképzőkörnek és más ifjúsági egyesületeknek (gyámin­tézet, képzőművészeti kör) is volt külön könyvtáruk; a felső osztályok (főként a VII. és a VIII. o.) tanulói a tanári könyvtárt is használhatták. A könyv­tárak forgalma élénk volt, a tanulók olvasókedve általában nagy: az alsó osztályokban átlagosan 8—10, a felsőkben 7—8 könyvet vett ki egy-egy tanuló; némely gimnáziumunkban a növendékek 96%-a szeretett olvasni. A tanulók érdeklődése kivált a természettudományi s főként a fizikai ós a vegytani művekrh irányult, többnyire már az alsóbb osztályokban is. Nagyon érdek­lődnek a hazafias költemények, a regényes elbeszélések, a társadalmi s a. há­borús regények, néhol általában az újabb regények, a történelmi művek és az útleírások iránt. i) A tanulók Írásbeli dolgozatai, rajzai. Látogatásaim alatt átnéztem a dolgozatokat és a rajzokat is. Á magyar dolgozatok tételei változatosak, kö­rük gazdag; csupán azt állapíthattam meg, hogy kevés a természettudományi tárgyú dolgozat, holott a tanulók nagyon érdeklődnek a természettudományi olvasmányok iránt. Nem mellőzték a kartársak a háborús vonatkozású, hon­védeink hősiességét kiemelő s a magyar sors kérdéseivel foglalkozó tétele­ket, az esztétikai szempontokat sem ás bőven kiaknázták az élményszerűséget 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom