Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943
1943. október
Békéscsabán csupán fizikai gyakorlatokat végeztek (a VIT és VIII. o.). A biológiai gyakorlatokon 100, az ásványtaniakon 69, a vegytaniakon 107, a fizikaiakon 369, összesen 645 tanuló dolgozott. Jelen voltam a fizikai gyakorlatokon a fasori gimnázium VII. a és b osztályában; a növendékek nagy kedvvel dolgoztak s igen ügyesen végezték fotométerekkel a fénymérést. — Látogatásaim alkalmával ismételten ajánlottam e rendkívül t'ontos gyakorlatok bevezetését vidéki gimnáziumaink igazgatóinak és szaktanárainak figyelmébe. e.) Á tanulók feleleteiből megállapíthattam, liogy a kartársak az órákon földolgozott anyagnak szakaszos és összefoglaló ismételések útján való ébrentartásáról, rögzítéséről kellően gondoskodtak s arra is ügyelnek, hogy tanítványaik értelmesen, szabatosan számoljanak he ismereteikről és magyarosan igyekezzenek kifejezni gondolataikat (1. IV. 2. b.) 3. bekezd..). f.) A tanítást a következő rendkívüli tárgyak egészítették ki: görögnyelv (a leánygimnázium 14 növendéke tanulta), német társalgási gyakorlatok (87 növ,.), angol társ. gy. (24), olasz társ. gy. (46), művészeti rajz (127), gyorsírás (27), karének (572), zene (101), vívás (31); a fasori gimnáziumban 24 tagú zenekar működött. Az egészségtan kötelező rendkívüli tárgy volt s a leánygimnáziumban a zenetörténet is. g.) A taunlmányi kirándulások napjaink közlekedési viszonyai miatt szűkebb térre szorultak ugyan, de értékesítésüket egy gimnáziumnak sem mellőzte. Szakszerűség szempontjából igen tanulságosak voltak az, aszódi gimnázium természetrajzi kirándulásai. Aszód ezenkívül Budapestre és Aquincumba, Orosháza Nagyváradra, Kolozsvárra, Szabadkára, Újvidékre vezette tanítványait. Leggazdagabbak voltak a két budapesti gimn. kirándulásai: növendékeikkel bejárták a főváros környékét, megismertették Budapest műemlékeit, múzeumait, fölkeresték a kiállításokat stb., de távolabbi vidékekre is kirándultak (Zsámbék, Tata, Visegrád, Esztergom, Miskolc, Eger). h) Á tanulók olvasmányai. Tanári testületeink nevelő és oktato munkájukat a tanulók olvasókedvének ébrentartásával, fokozásával, kellően fölszerelt könyvtárak útján is igyekeztek kiegészíteni. Minden gimnáziumunkban volt gazdag ifjúsági könyvtár, irodalmi osztálykönyvtár (kötelező olvasmányok) s néhol az önképzőkörnek és más ifjúsági egyesületeknek (gyámintézet, képzőművészeti kör) is volt külön könyvtáruk; a felső osztályok (főként a VII. és a VIII. o.) tanulói a tanári könyvtárt is használhatták. A könyvtárak forgalma élénk volt, a tanulók olvasókedve általában nagy: az alsó osztályokban átlagosan 8—10, a felsőkben 7—8 könyvet vett ki egy-egy tanuló; némely gimnáziumunkban a növendékek 96%-a szeretett olvasni. A tanulók érdeklődése kivált a természettudományi s főként a fizikai ós a vegytani művekrh irányult, többnyire már az alsóbb osztályokban is. Nagyon érdeklődnek a hazafias költemények, a regényes elbeszélések, a társadalmi s a. háborús regények, néhol általában az újabb regények, a történelmi művek és az útleírások iránt. i) A tanulók Írásbeli dolgozatai, rajzai. Látogatásaim alatt átnéztem a dolgozatokat és a rajzokat is. Á magyar dolgozatok tételei változatosak, körük gazdag; csupán azt állapíthattam meg, hogy kevés a természettudományi tárgyú dolgozat, holott a tanulók nagyon érdeklődnek a természettudományi olvasmányok iránt. Nem mellőzték a kartársak a háborús vonatkozású, honvédeink hősiességét kiemelő s a magyar sors kérdéseivel foglalkozó tételeket, az esztétikai szempontokat sem ás bőven kiaknázták az élményszerűséget 42