Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. október

bavonultak s egy súlyosan beteg tanár helyettesítése. Békéscsabán Toinor János dr. természetrajz,-vegytanszakos kartárs állami föladat végzése miatt az egész éven át nem tanított. A budapesti fiúgimnáziumban Sárkány Sán­dor dr. r. tanár a II. félév elején lemondott állásáról. A távollevő s lemon­dott tanárok helyettesítéséről minden iskola idejében gondoskodott. Zökke­nést okozott a hosszúra nyúló karácsonyi szünet s az iskolai év időelőtti be­fejezése. b) A módszeres s a nevelésügyi értekezletek jegyzőkönyveiből öröm­mel állapíthattam meg, hogy gimnáziumaink tanárai gondosan készülnek munkájukra, s ugyanezt tapasztaltam, mikor látogatásaim alkalmával a ta­nári könyvtárak forgalma iránt érdeklődtem. A kartársak elsősorban szak­munkákat olvastak; az iskolai év folyamán kikölcsönzött szakművekből 7—18 könyv esik egy-egy kartársra; emellett a szertárak dolgozószobái­ban s a kózikönyvtárban található szakmunkákat iä forgatták. Gondolatai­kat az említett értekezleteken 15 előadás keretében fejtették ki. Itt beszél­ték meg a tanítás általános elveit, főként a szemléltetést, a tárgyaknak egy­másra való vonatkozását (a koncentrációt), az, ismétlések mikéntjét s ter­mészetesen a tanmenetekről és az óratervekről is többször volt szó s a fél­évek elején az, írásbeli dolgozatok tételeiről; az értekezleteken ismertették új Rendtartásunkat. Tanulságosak voltak az igazgatóknak látogatásaikról szóló beszámolóik. A tanári könyvtárak fejlesztése a mai nehéz, viszonyok közt sem szü­netelt: 1090 könyvvel gyarapodtak. A szakfolyóiratok száma 12—42 között változik. 2. A nevelés. Az órákon szerzett tapasztalataim, a testületi és a szülői értekezleteken kifejtett előadások, a tanári székfoglalók, a magyar dolgo­zatok tételei, az ifjúsági egyesületek beszámolói s az, Évkönyvek adatai ta­núsítják, hogy a kartársak e válságos időkben nagy gonddal nevelték az if­júságot, kialakítani igyekeztek világnézetét, irányítani jellemfejlődését. a) E célok szolgálatában a vallásos nevelés alaposságára, mélyítésére törekedtek, főképpen vallástanáraink. E szempontból igen érdekes, jórészt új úton jár a bpesti fiúgimn. buzgó vallástanára. Főgondolata „a vallástaní­tásnak megelevenítése, ezen belül az Ige hivő megismerése"; ennek elérése végett a vallásos nevelés-oktatás, körébe vonja a tanulók cselekvőkészségét (aktivitását). Október 1-től a következő volt a vallástanítás rendje: Az is­kolai munkát reggeli könyörgéssel kezdték a díszteremben; a szolgálatot minden csütörtökön a VII. és a VIII. o. egy-egy tanulója (összesen 10-en) fölváltva végezték s a kántori teendőket is a fiúk látták el. Biblia-órát a könyörgés előtt s a hatodik tanítási órán (tehát naponkint kétszer) tar­tott a vallástanár. A Gyámintézet működése magasra lendült s a vallásta­nár lelkes irányítása rendkívül fokozta a tagok áldozatkészségét. A vallá's­tanár-alapította gyámintézeti könyvtár forgalma igen élénk volt: állandóan táplálta, fokozta a tanulók érdeklődését a vallásos kérdések iránt. A Műso­ros hittanórákat a rendes vallástani órákon tartottak (I. a, I. b 1—1 óra, IL b 1. III. a 2,i V. 4, VI. 3, VII. a 4, Vll. b 3, VIII. 2); mindegyiket az illető osztály rendezte s látta el műsorral. A gimn. összes evang tanulói előadták a Máté-passiót. Végül megemlítem, hogy a Gyámintézet a következő pálya­tételt tűzte ki: „Hogyan vélekednek rólunk a r. katolikusok és mit szólunk mi ehhez?" A pályázat sikerét .bizonyítja, hogy 3 mű pályadíjat nyert, 3 mű dicséretet kapott. A tanulók és környezetük alapos megismerése végett a vallástanár tanítványait lakásukon is meglátogatta (ez iskolai évben 60-at)_. 38 ~ :

Next

/
Oldalképek
Tartalom