Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1941. október

13 nyelvű és fajú lakosait és egyforma szeretettel elégítette ki mindegyiknek sajátos és jogos igényeit. Erről a tisztes történelmi alapról letérni ezután sem fog, hanem Krisztus evangéliumában gyökerező hivatását mindenkor igaz hűséggel és őszinte testvéri szeretettel fogja betölteni. Egyházkerületünk multévi életének folyásáról és végzett munkájáról az egyházmegyékből érkezett jelentések alapján a következőkben számolhatok be. Az arad-békési egyházmegyét, a békéscsabai egyházközséget s az egész egyházkerületet mély gyász érte Szeberényi Lajos Zsigmond dr. halálával. Kerületünk legidősebb lelkésze 1941 szeptember hó 23-án halt meg s halálával evangélikus egyházunk egyik értékes munkása és egyházi közéletünk legjellegzetesebb alakja távozott körünkből. Egyre fokozódó betegsége miatt már a nyár folyamán lemondott 23 éve viselt esperesi tisztéről s készült a nyugalombavonulásra. Ezt nem érte meg s mint a békéscsabai egyház tényleges lelkésze hunyt el. Utódjául az egyházmegye majdnem teljes egyhangúsággal megnyilatkozott bizaima Rohály Mihály békéscsabai lelkészt választotta meg esperessé s tisztébe 1941 szeptember 8-án be is iktatta. A közgyűlés színe előtt őszinte érzéssel veszek búcsút a minden halandók útján eltávozott munkatársunktól. Öt munkájában mindig szeretett evangélikus egyházunk s népünk megtartása és megerősítése vezette. Tudom s mindenki tudja, hogy nem értettünk mindig s mindenben egyet. De azt is tudom, hogy ez csak az útak és módok különböző megválasztásának és megítélésének volt a következménye. A cél: evangélikus egyházunk építése tekintetében nem volt köztünk ellentét. Isten áldja meg az agg szolgának közülünk való távozását s ítéljen fölötte kegyelmesen a Jézus Krisztus érdeméért. Ezzel búcsúzom az eltávozótól. Az új esperest pedig bizalommal üdvözlöm körünkben és az egyházkormányzás munkájában. Eddigi egyházi szolgálata biztatás nekünk arra, hogy új munkakörében is hűséggel fog sáfárkodni. Esperesi működésére Isten áldását kérem. Az egyházmegye a mult közigazgatási évben két közgyűlést tartott: 1941 július 14-én rendkívüli, 1941 szeptember 8-án rendes közgyűlése volt, mindkettő Békéscsabán. A rendkívüli közgyűlés tudomásul vette a régi esperes lemondását és megtette az esperesválasztással kapcsolatosan szükséges intézkedéseket, a rendes közgyűlés pedig már hivatalába is iktatta a megválasztott esperest. A szeptember 8-i« rendes közgyűlést Krayzell Miklós dr. egyházmegyei felügyelő nyitotta meg. Beszéde kezdetén átfogó képet ád a legutóbbi év országos és európai jelentőségű eseményeiről. A háború az elmúlt év alatt csodálatos gyorsasággal pergette egymásután az eseményeket, amelyek során hazánk is kénytelen volt előbb a jugoszláv, majd az orosz veszedelemmel szemben fegyveres erővel is odáállni a szövetséges hatalmak mellé. Ennek eredménye lett az, hogy a jugoszláv megszállt terület nagyrésze már visszatért a régi Magyarország határai közé. A háborúnak következménye az, hogy életünk folytatásában bizonyos korlátozásokkal találjuk magunkat szemközt. Ezt teljes megértéssel kell fogadnia minden komoly embernek. Vannak lázongók és rémhírterjesztők, de ezeknek kora már lejárt. Űj világ van kialakulóban s nem kétséges, hogy melyik oldalon lesz a győzelem. Hisszük, hogy ez a győzelem a Krisztus egyházát is tisztultabb formába jegecesíti ki. Nagy elismeréssel szól a felügyelő a kormány belpolitikai magatartásáról és tevékenységéről s különösen melegen üdvözli a nemzetiségi kérdésben tett intéz-