Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1940. szeptember

40 20. §. „A tanítói állásra vonatkozó pályázati hirdetményt a lelkész minden tanítónak könnyen hozzáférhető tanügyi folyóiratban, lehetől(eg a Néptanítók Lap­jában közzéteszi, de esetleg egyházi, vagy egyházi jellegű tanügyi lapban; is meg­jelentetheti'. Inkább kellene az utóbbit kötelezővé tenni. Minden egyházközség, mely iskolát tart fenn, köteles járatni az Evangélikus Népiskolát. A tanító meg­választása szempontjából is megnyugtatóbb tudni, hogy olvassa az evangélikus tan­ügyi lapot. Elég volna tehát itt meghirdetni. Javaslatom: A 20. § 1. bekezdése legyen ez „lehetőleg az Evangélikus Népisko­lában közzéteszi, esetleg a Néptanítók Lapjában is". A tanítócsere ügyében a tervezet az E. T.-nek a lelkészcserére vonatkozó pontját alkalmazza megfelelően a tanítónál is. így nevezetesen a 89. 90. 91. §-ban. Teljesen problematikus, hogy módjában áll-e az államhatalom felé a püspököknek a cserét érvényesíttetni, vagy a tanító nyugdíjaztatását kimondani. Megfontolandó volna az a kérdés is, hogy nem lehetne-e még valamit egy­szerűsíteni a választási eljáráson, mert e tervezet szerint az esperes 18, azegyház­községi elnökség 12, az egyházmegyei iskolai bizottság 7, a püspök 2, az egyház­kerületi elnökség 4 izben intézkedik. Ez összesen 43 intézkedés. II. Meggondolást igénylő intézkedések. A 4. § felsorolja, mikor üresedik meg a tanítói állás. D., e., f. és g. pontjai a nyugdíjbalépés napját, a végelbánás kezdőnapját stb. említik. A 12. § a tanítóvá­lasztás megindítását a „megüresedéskor'-ban jelöli meg. Tehát ha például május elején megtudjuk, hogy a tanítót szeptember l-re nyugdíjazták, úgy szószerinti ér­telmezés esetében a tanítóválasztási eljárást csak szeptember 1-én lehetne meg­indítani. Ezzel pedig el is van késve a válasz, mert nem lehet a minisztérium által megállapított időn belül végrehajtani. A tanítás is károsodást szenved. Javaslatom: A 12. § kezdete ez legyen: „A tanítói állás megüresedésekor, vagy a tanító nyugdíjazása, vagy vég­elbánása kimondásakor az egyházközség közgyűlése ..." A 30. §. 2-ik bekezdése a 21. §-ra utal, hogy miként kell a pályázati kér­vényt felszerelni. Ott azt olvassuk két pontnál is: „hitelt érdemlő irattal" kell iga­zolni bizonyos körülményeket. Mit kell és mit lehet érteni a hitelt érdemlő írat alatt? A 30. § 2-ik pontja szerint esetleg egy a jelölőbizottságban támadó nézet­eltérés az okmány hitelét illetőleg maga után vonhatja-e jelöltetésből való ki­zárást? (21. § 6. és 7.) Javaslatom: A 21. §-ban így módosuljon a szöveg: 6. „... és azt tanúsító lelkészi bizonyítványt, hogy házasságával..." 7. „Egyházhatósági bizonyítvány arról, hogy a pályázó..." Kétségtelenül a tanítóválasztás egyszerűsítésére vezet az az újítás, hogy a választást az egyházközségi elnökség bonyolítja le. Az esperesnek irányító 1 intézke­dési jogai vannak fenntartva. Az alesperes azonban az egész tervezetből hiányzik. Egyházunkban a szokás azt a helyzetet alakította ki, hogy az iskolaügyekkel álta­lában az alesperes foglalkozik. Mennyire helyes, vagy helytelen, nem ide tartozik, azonban feltűnő az alesperes teljes mellőzése. Lehet úgy értelmezni, hogy az alespe­res feladata az esperest akadályoztatása esetén helyettesíteni. De még ez is kérdéses egynéhány §-ban. Például a 28. s 2-ik bekezdése szerint „A bizottságnak szavazati joggal bíró elnöke az esperes, vagy akadályoztatása esetén az egyházmegyei egyházi jegyző". Itt hivatkozik a tervezet az E. A. 96. s-ára, pedig ebben a §-ban is arról

Next

/
Oldalképek
Tartalom