Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1940. szeptember

36 14-15. könyvi pont alatt meghozott és a budapesti egyházmegye részéről is jóváhagyott azon határozatra, mely szerint a nevezett egyházközség a Deáktéri lelkészi körben most meglévő lelkészi állás mellé még egy lelkészi állást szervez és arra lelkészül a mindenkori bányakerületi püspököt hívja meg — annak megállapítása mellett, hogy az 1934—37. évi zsinaton hozott II. törvénycikk 64. §-ának rendelkezései betartattak — kimondja, hogy a mindenkori bányakerületi püspök állandó székhelye Budapest éspedig a pesti magyar egyházközség lesz. Kemény Lajos esperes a pesti magyar egyház nevében a kerületi közgyűlésnek a határozat meghozataláért hálás köszönetét fejezi ki. 15. Tárgyaltatott a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Szabályrendelettervezete a Lelkészválasztásról. Az egyetemes közgyűlés által kiküldött szabályrendeletkészítő-bizottság elkészítette a lelkészválasztásról szóló szabályrendelettervezetét. Ezt a tervezetet az egyetemes egyház tárgyalás céljából megküldötte az egyházkerületeknek. A tervezet gondosan figyelembe vette az új Egyházi Törvények, a régi Egyházi Alkotmánytól eltérő vagy egészen új rendelkezéseit s igyekszik arra, hogy a lelkészválasztási eljárás alapelveit összhangba hozza a megváltozott törvényekkel. Megtartja a most érvényben lévő lelkészválasztási szabályrendelet szerkezetét s abba helyezi el az új törvények következtében szükségessé vált új fejezeteket, mint az áthelyezésre, az állandó püspöki székhelyre és a vallástanító-lelkész, intézeti, ifjúsági, egyesületi s honvédségi lelkészekre vonatkozó fejezeteket. E bővülés okozza azt, hogy míg a most érvényben lévő lelkészválasztási szabályrendelet 80. §-bólt állt, ez a tervezet 123 §-ból. Egyes apró megjegyzéseket később teszünk meg, mindenekelőtt rámutatunk a tervezet 4. szakaszára, mely elvi újítást tartalmaz. Arról szól, hogy az egyházközségek közül a városi jellegűek, vagy ahol sok iskola van, vagy ahol az egyháztagok száma a 2000-t felülhaladja, az illetékes egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása mellett jelöltessenek ki olyan egyházközségnek, amelynek lelkészi hivatalára csak olyan lelkészek páyázhatnak és alkalmazhatók, akik előzetesen legalább két éven át,, mint rendes lelkészek működtek, vagy pedig egyéb lelkészi szolgálatot legalább öt éven át teljesítettek. Ez a szakasz egyházunkban eddig egészen ismeretlen osztályozást vezetne be. A gyülekezetek szempontjából korlátozza a szabad választást, a lelkészek szempontjából a szabad pályázást. Javasoljuk, hogy a kerületi közgyűlés e szakasz kihagyása mellett foglaljon állást. Tekintettel arra, hogy a lelkészválasztási eljárás majdnem egész lefolyásában közigazgatási jellegű, az egyházmegyei elnökség és az esperes, továbbá az egyházkerületi elnökség és a püspök intézkedési jogát és módját mennél kevésbbé kell komplikálni Ezért javasoljuk, hogy az előkészítő eljárás során az intézkedés joga csak azokban az esetekben tartassák fenn az egyházmegyei, illetve egyházkerületi elnökségnek, amikor vagyoni természetű, vagy fegyelmi jellegű intézkedésekről van szó, a tisztán közigazgatási jellegű esetekben pedig az intézkedést az egyházmegyei, illetve egyházkerületi elnökség helyett az esperes, illetve a püspök (gyakorolja. Ezek a módosítások egyszerűsítenék az eljárást. Az 55. § úgy rendelkezik, hogy a lelkészválasztásnál szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. Az Országos Lelkészegyesület nem tartja ezt a megoldást a lelkészválasztás méltóságával összeférhetőnek,