Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1938. szeptember

18 Az egyházközségek fejlődésében jelentős lépés az, hogy a békési misszió lelkésze az elmúlt közigazgatási évben megkapta a lelkészi kongruát. A békési egyházmegyéből jelentik, hogy az elnökség mandátuma lejárt és az egyházmegye közönsége a megtartott választásokon újból a régi elnökséget választotta meg, nevezetesen esperesnek immár negyedízben Kovács Andor orosházi lelkészt, felügyelőnek pedig másodízben Dr. Lányi Mártont. Az új elnökséget annakidején üdvözöltem, ezúttal csak megújítom az üdvözlést s egyházépítő munkásságukra Isten gazdag áldását kérem. Az egyházmegye évi rendes közgyűlését július 20-án tartotta Szarvason. Dr. Lányi Márton felügyelő megnyitó beszédében kijelentette, hogy régebben megadott programmjának további megvalósítását tekinti céljának. Ennek a programmnak egyik pontja a hitmélyítő egyházmegyei konferenciák tartása. A Szarvason megtartott idei hitmélyítő konferencia igen szép sikerrel folyt le. Ma már még az eleinte kételkedők előtt is nyilvánvaló, milyen nagy jelentőségük van az egyházi élet minden részében ezeknek a konferenciáknak. Ezek a konferenciák áldásos hatásukkal az egyházmegye életének megújulását fogják magukkal hozni, sőt továbbmenőleg jótékony befolyást gyakorolnak majd az egész egyházi közéletre. Foglalkozik a felügyelő az egyházmegye időszerű kérdéseivel, az orosházi gimnázium és a szarvasi tanítónőképző sorsával. Örömmel állapítja meg, hogy az esperesség egyházközségeinek anyagi viszonyaiban némi javulás észlelhető. Ez igen nagy mértékben annak köszönhető, hogy az egyházi adózás terén bevezetik az egységes adókezelést. Kovács Andor esperes évi jelentése mindenre kiterjedő figyelemmel festi meg az egyházmegye elmjúlt esztendejét. Kiemelkedő esemény a csanádapácai egyházközség megalakulása. Csanádapáca Pusztaföldvártól elvált s 1937. novemberében missziói egyházzá alakult. Azóta önálló lelkésze van s mint önálló missziói egyház éli a maga életét, küzdve egyelőre a kezdet nehézségeivel. Kardoskút templomot épített, melyet a püspök 1938. június 19-én szentelt fel. A kardoskúti templom voltaképen az első igazi pusztai templom. Az egyházmegye területén erősen megcsappant a születések száma. Míg 1927-ben 1.658 gyermek született, addig 1937-ben csak 1.266, tehát majdnem 400-zal kevesebb. Ez közel 25%-os visszaesést jelent. Igen nagy százalék ez tíz esztendő alatt. Ha figyelembe vesszük, hogy a szomszéd Arad-békési egyházmegye esperese hasonló panasszal él, kiszámíthatatlan veszedelem közeledését állapíthatjuk meg. Egyházkerületünket eddig nem bántotta sem az egyke, sem a gyermektelenség betegsége, de ezek a jelenségek nagyon komoly intő és figyelmeztető szóval fordulnak mindnyájunkhoz, akiket felvigyázásra és a nép vezetésére rendelt az Isten. Előzzük meg a nagyobb bajt, míg nem késő. Ha az evangélium népét meg tudjuk tartani a Krisztus evangéliumához méltó viselkedésben, nemcsak a lelket mentjük meg, hanem a testnek is szabadulást szerzünk. Az egyház e földi élet bajait sosem ott orvosolja, ahol a bajok jelentkeznek, hanem az emberi lélek mélyén azzal, hogy Isten országát állítja első helyre. Mert tudja, hogy azoknak, akik először Isten országát keresik, minden mások is megadatnak. Megadatik a gyógyulás társadalmunk jelentkező betegségeire is. Az esperesi jelentésből megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy az egyházmegye hivatalos munkásai igyekeznek megragadni és jó úton megtartani a lelkeket. Évről-évre nagyobb területen vetik ki a hálót emberek fogására, de valahogyan az az érzésünk, hogy még hiába munkálkodnak, nincs még ott az Ur. Törik a nagy békési lutheránus ugart, de még nem sarjad a vetés. Ám azért meg ne lankadjanak, hanem még nagyobb hittel, még több imádsággal, Krisztus nevében való összefogással, emberi bölcseség helyett az evangélium lelkével küzdjenek. Az áldás nem fog elmaradni. A budapesti egyházmegyében az elmúlt évben általános tisztújítás volt. Esperesnek újból Kemény Lajos pesti lelkészt választották meg, egyházmegyei