Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942

1939. szeptember

52 Sándor püspök, titkos tanácsos elnöklete alatt s nemes példájára a Szövetség tagjai, mélységes kegyelettel szitanak az iskolához, volt tanáraik emlékéhez. Az ő emléküket s volt kiváló diáktársaikét szép emlékművekkel örökítették meg. A fővárosban tartott havi összejöveteleiket irodalmi értékű előadások s művészi műsorszámok teszik gazdagokká s nemes érzések és elhatározások forrásaivá. V. A tanulók. 1. A tanulók száma csökkent az előző évihez képest; a csökkenés a beiratkozott tanulóknál 102, a megosztályozott tanulóknál 131, a megosztályozott nyilvános tanulóknál 104. — Beiratkozott 2349 nyilvános (1799 fiú, 550 leány) és 248 magántanuló (80 fiú, 168 leány), összesen 2597 tanuló. Osztályzatot kapóit 2282 ny. (1752 f., 530 1.) és 228 mt. (68 f., 160 1), összesen 2510 tanuló. 2. A megosztályozott tanulók vallásuk szerint így oszlottak meg: evang. 50.6%, ref. 13.9%, unit. 0.5%, r. kat 24.8%, gör. kai. 0.2%, gör, kel, 0,3%, bapt. 0.07%, izr. 9.7%. Az evangélikusok arányszáma az 50% fölé emelkedett általában s a következő gimnáziumokban: budapesti fiúgimn. (fii.7%), leánygimn. (57.8%), az orosházi g. (54.5%), a szarvasi g. (51.7%). 3. Anyanyelvük szerint 98.3% magyar, 0.9% német, 0.35% tót, 0.04% szerb. 0.04% román, 0.01% bolgár, 0.08% lengyel, 0.08% francia, 0.08% egyéb. 4. A tanulók szülei foglalkozásuk szerint így tagozódtak: értelmiségi pályákon működők (köztisztviselők, papok, tanárok, tanítók, mérnökök, ügyvédek, orvosok, katonatisztek, stb.) 29.9%, ipari p. 20.8%, kereskedelmi p. 16.6%, gazdasággal foglalkoznak (nagy-, közép-, kisbirtokosok, bérlők, gazd. alkalmazottak) 11.7%, közlekedési vállalkozók és tisztviselők 8.5%, nyugdíjas tisztviselők 4.1%, közhivatali altisztek 2%, nyugdíjas altisztek 1.3%, katonaaltisztek 1.1%, háztulajdonosok, tőkések 0.8%, árvaházi, szeretetházi tanulók 0.6%, egyéb 3%. 5. A nyilvános tanulók szülei közül az iskola székhelyén lakott 63.1%, (az. előző évben 61.5%), a vármegye más helységében 25-6%, más vármegyében 10.8% elszakított területen 0.3%, külföldön 0.2%. Bejáró volt a vidéki tanulók 58.6%-a, az összes tanulók 23%-a, mégpedig: Aszódon a tanulók 47%-a, Szarvason 23.9%-a, Békéscsabán 22.6%-a, Orosházán 20.5-a%, a budapesti fiúgimnáziumban 13.1%-a_ 6. A tanulók magaviseletéről és tanulmányi előmeneteléről III. 1. h) és III. 6 a) alatt közöltünk kimutatást. 7. A tanulók egészségi állapota kedvező vagy kielégítő volt. Minden gimnáziumnak van iskola-orvosa; ezek évenkint legalább kétszer tartottak általános orvosi vizsgálatot. Az iskolaorvos működésének a jövőben egyre tágabb teret kell biztosítani iskoláinkban s néhány jelenség már igazolja is ezt a föltevést. Ki kell emelnem a budapesti leánygimnázium kitűnő iskolaorvosi munkája mellett a békéscsabai gimnáziumot: iskolaorvosa a mult évben az I—II. osztályra kiter jedőleg megkezdte az ú. n. egészségügyi sorozást s a kezdődő szervi betegségben szenvedőket állandóan ellenőrzi. Ez az orvosi vizsgálat természetesen a tanulók fogazatára is kiterjedt s azzal a szomorú megállapítással járt, hogy a tanulók 13%ának van csak egészséges fogazata. Rendkívül fontos volna tanulóink szempontjából, hogy minden iskolánk elrendelné az ilyen vizsgálatokat Az igazoltan mulasztott órák összege 123.211 (6.016 órával kisebb, mint az előző évben); egy tanulóra átlagban 54 óra esik. Az egyes iskolákban mulasztott átlagos óraszám: Aszód 68.4, Békéscsaba 40, budapesti fiúgimn. 55.9, leánygimn. 71.5, Orosháza 45.6, Szarvas 39 óra s így az egyházkerületi fölé 3, alá 3 gimnázium jut. — Itt jegyezzük meg, hogy az igazolatlanul mulasztott órák száma 146 s így egy tanulóra 0.06 óra esik. 8. A tanulók segélyezése és jutalmazása. Gimnáziumaink többféle módon támogatták a segítségre szoruló tanulókat, a) Tandíjkedvezményben 395, tandíjelengedésben 176, őszesen 571 tanulót (az összes tanulók 22.7%-át) részesítettek iskoláink. Az elengedett összeg 32059 P; egy tanulóra átlagosan 12.77 P esett.