Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937
1932. október
39 anyakönyvi adatoknak megfclelőleg evangélikusoknak tekintendők, de akiket 30. szülőik, mint az úgynevezett szekták tagjai, egyházunkba fel nem vétettek — felkéri újból a püspök urat, hogy a kiskőrösi meg nem keresztelt ág. h. ev. tankötelesek hitoktatásáról és osztályozásáról gondoskodjék. Rámutat a miniszter arra, hogy, ha e szóbanlévő tankötelesek hittanból nem osztályoztatnak, tankötelezettségük egész tartama alatt az elemi iskola I. osztályát kénytelenek látogatni, a szülők hibájáért tehát a gyermekek bűnhődnek, akik sem az általános ismereteket nem tudják megszerezni, sem egyházuk tanaiban kellő kiképeztetést nem nyerhetnek. Hivatkozik a miniszter a Magyarországi Ref. Egyház Konventjének ez ügyben elfoglalt álláspontjára, amely szerint a református egyházhoz tartozó, de a szülők hanyagsága vagy ellentállása miatt meg nem keresztelt elemi iskolás gyermekek, amennyiben a hittanból megfelelő előmenetelt tanúsítanak, a hittanból osztályozandók és felsőbb osztályba felvehetők, hogy további vallásoktatásban részesüljenek. A püspök úr a miniszteri leirat folytán nyilatkozattételre hívta fel a kiskőrösi lelkészt, aki válaszában jelentette, hogy, ha bár az evangélikus hittanórákra a baptista gyermekek is bejárnak, ők a megkeresztelkedést csak a vallásfelekezetnélküli és az evangélikus szülők evangélikus vallású gyermekeitől követelik meg, akiknek szülői hanyagság, vagy közönyösség miatt nem kereszteltetik meg idejében gyermekeiket. A meg nem keresztelt evangélikus vallású tanulóktól az osztályzatot megvonni pedig — úgymond — törvényben biztosított joguk. Ezt a jogukat maga a vallás- és közoktatásügyi miniszter is elismerte, amidőn egy adott esetben 640—51—368/1931. sz. a. kelt rendeletével úgy intézkedett, hogy Csengődi Pál kiskőrösi lakos a polgári iskolába mindaddig fel nem vehető, míg a gyermek meg nem kereszteltetvén, az elemi iskola IV. osztályának elvégzését igazoló bizonyítványba a hittanból is legalább elégséges osztályzatot nem kapott. Hivatkozik még a lelkész arra is, hogy a római katholikus egyháznak az álláspontja ugyanaz, hogy a meg nem keresztelt gyermek hittanból nem osztályozható. A kiskőrösi lelkész jelentése alapján a püspök úr 997/1932. sz. a. értesítette a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a kiskőrösi meg nem keresztelt evangélikus tankötelesek hitoktatása és osztályozása tárgyában elfoglalt álláspontját továbbra is fenntartja, mert az ügy tüzetes megvizsgálásával arra a meggyőződésre jutott, hogy a kiskőrösi evangélikus egyháznak életbevágó érdeke az, hogy a meg nem keresztelt evangélikus tanköteleseket hittanból ne osztályozzák. Hogy azonban az ügy végleges elintézést nyerjen, ezt az egyházkerületi és az egyetemes egyház közgyűlése elé terjeszti kötelező határozat-hozatal végett. A közgyűlés a kerület püspökének állásfoglalását helyeslőleg veszi tudomásul és minthogy annak, hogy valaki az evangélikus egyháznak tagjává legyen, elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a keresztség szentségében részesült legyen, a kiskőrösi egyház határozatát jóváhagyja és határozatilag kimondja, hogy hittanból osztályzatot csak azok a gyermekek kaphatnak, akik megvannak keresztelve.