Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1937. október

15 Az egyházmegye két missziói egyháza, a szentendrei és a dunaharasztii misszió 6. immár megerősödve végzi munkáját. Templomok épültek (Óbuda, Kőbánya, Budafok) es a templomlátogatók, valamint az úrvacsorázók száma ez idő alatt igen nagy mértékben emelkedett. Az egyházközségek, a vezetők és a hívek egy­aránt érzik a rájuk váró hivatás nagyságát, és az akadályokat legyőzve, igye­keznek azt betölteni. Az egyházmegye Sommer Gyula váci lelkészt hűséges szol­gálata elismeréséül esperesi címmel ruházta fel. E megérdemelt kitüntetéshez szívből gratulálunk. A csanád-csongrádi egyházmegye esperese, Egyed Aladár esperesi jelen­tésének élén az .eperjesi vértanúk vértanúságának 250 éves fordulójára emlé­kezik. Majd a kor általános képét nézve, a kommunizmus veszélyéről szól, amely­nek egyedüli ellenszere a tiszta és hamisítatlan igének hirdetése. Sérelmeket említ fel: egyes iskolákban evangélikus gyermekeket katolikusnak nevelnek; Szegeden a szegények gondozását a város apácákkal végezteti. Mindkét sérelem orvoslására a szükséges lépéseket megtették. Az egyházmegye közigazgatásában nagyobb nehézséget az ambrózfalvai lelkészválasztás idézett elő. E tekintetben a mostani kerületi közgyűlésnek kell a lelkészválasztási szabályrendelet módo­sítása, illetőleg kiegészítése útján állást foglalni. A hitélet a külső jelekből ítélve javulást mutat. A templomlátogatás és az úrvacsorázók számának alaku­lása a legtöbb egyházközségben kielégítő. Az igehirdetést a belmissziói munka már a legtöbb helyen kiegészíti. A presbiterek kétízben jöttek össze egyház­megyei konferenciára. A szekták ügyéről szólva, elsősorban a pitvarosi helyzet­ről tesz jelentést. A pitvarosi szekták szerepe egészen különleges. A napisajtó révén a nagyközönség figyelmét is felhívták a pitvarosi szektákra, de ezek a sajtótudósítások nem feleltek meg a való helyzetnek. A lelkész mindent megtesz a bajok orvoslására s hogy mindezideig eredményt még el nem ért, nem rajta múlott. Tény, hogy jelenleg ez a kérdés még megoldatlan. Az esperes, Egyed Aladár tisztéről lemondott. A közgyűlés a lemondást sajnálattal bár, de kényte­len volt tudomásul venni. Egyed Aladárt tiszteletbeli főesperessé választották, az új esperest pedig Benkóczy Dániel battonyai lelkész személyében azóta már megválasztották. Az új esperes beiktatásáig a közigazgatást a régi esperes intézi. A pestmegyei felsőegyházmegye közgyűlését július 31-én tartotta Csömö­rön. Báró Prónay György egyházmegyei felügyelő megnyitó beszédében általá­nos érdekű kérdések helyett csak az egyházmegye ügyeivel foglalkozott. Ezek között első sorban az egyes egyházközségek anyagi helyzetének tisztázása és javítása céljából tett elnökségi intézkedésekről számol be. Megállapítja, hogy már az elmúlt év folyamán jelentős eredményeket értek el, a jövő pedig azzal bíztat, hogy minden egyházközség anyagi alapját sikerül megnyugtatóan rendezni. Chugyik Pál esperes jelentésében örömmel közli, hogy Hatvan és Gödöllő elnyerték a kongruát és ezzel az egyházmegye gyülekezeteinek száma 17-re emel­kedett. A hitélet, a templomozás, úrvacsorázás tekintetében, nemkülönben a bei­missziói egyesületi munkálkodásról a jelentés igen jó képet mutat. Az egyház­megye lelkészi kara nagy hűséggel és hivatásérzéssel végzi munkáját. Még a panaszok is, melyek a jelentésből itt-ott kihangzanak — pl. az egyes községek­ben tapasztalható erkölcsi hiányosságok imiatt — arra mutatnak, hogy a lelkészek élénkén figyelik népük életét, nem zárják be szemüket a kedvezőtlen jelenségek előtt sem. S ez helyes is, mert orvosolni csak akkor lehet, ha a betegségről pon­tos képünk van. Az egyházmegye presbitereivel többször is tartottak konferen­ciákat, rendesen a gyülekezeti napok keretében. A rákospalotai egyházközség az elmúlt évben fogott új, nagy templomának felépítéséhez. Az oltárkő elhelyezésé­nek kedves ünnepén személyesen vettem- részt. A pestmegyei középső egyházmegyében — úgylátszik — véglegesen bekö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom