Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1936. szeptember

25 X. számú mellékleteként megjelent iskolalátogatási szabályzat 16. §-ában, — 15. valamint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 7000—1935. en. szám alatt kiadott „Utasítás" 44. §-a második és harmadik bekezdésében szereplő terminusok megfelelő összeegyeztetése céljából hozza meg a következő határozatokat: 1. Tekintettel arra, hogy az ellenőrző egyházi és állami hatóságok közül az elsőfokú, közvetlen felügyelet az iskolafenntartó egyházat illeti meg, az egyetemes közgyűlés az iskolák részéről felterjesztendő órarendnek, tananyagbeosztásnak és a használandó tankönyvek jegyzékének elsősorban való egyházi elbírálhatása érdekében kimondja, hogy az 1930-ik évben megállapított iskolalátogatási szabályzat 16-ik §-ában az első és második sorban olvasható „július hó 15-ig" szavak helyébe „április ihó l-ig" szavakat, az 5-ik és 6-ik sorban olvasható „augusztus hó 15-éig" helyébe „május hó 15-éig" határidő megállapító szavakat helyezi be. 2. Az egyetemes közgyűlés elrendeli, hogy az egyetemes tanügyi bizottság elnöke még ennek az évnek a folyamán gondoskodjék egyöntetű tananyag-kimutatási űrlapoknak iskoláinkba való bevezetéséről. 16. A közgyűlés beható tárgyalással foglalkozott a szarvasi egyházközségnek Békésvármegye közigazgatási bizottságának 1.669—1936. számú rendelkezése ellen a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez beadott fellebbezésével. Ez a rendelet Szarvas nagyközséget feloldja az alól, hogy a tanyai 11 evangelikus népiskolával kapcsolatos általános továbbképző iskolákat, melyeket 1885 óta fenntartott, továbbra is fenntartsa és az 1921. évi XXX. t.-c. 1. §-a alapján, — hivatkozva még a 18.241—1877, a 15.242—1891. és a 27.842—1924. VIII. sz. vkm. rendeletekre, — az evangelikus egyházközséget kötelezi a népiskoláival kapcsolatos általános továbbképzők fenntartására. A közgyűlés nem abban látja a kérdés lényegét, hogy ma ki volna köteles az általános továbbképző iskolát létesíteni, vagy akár fenn is tartani, hanem annak elbírálásában, lehet-e a községnek 1885 óta létesített és fenntartott általános továbbképző iskoláját beszüntetni és annak további gondozására az egyházközséget kényszeríteni, amikor ezekben az iskolákban a továbbképzős, tankötelesek száma az egyházközség által becsatolt kimutatás szerint 28—73 között mozog és 9 iskolában meghaladja a 40-et, ilyen esetben pedig a 66.569—1902. számú vkm. rendelettel kiadott „Gazdasági ismétlő-iskola szervezete és tantervének" 2-ik §-a szerint „a polgári község köteles az ismétlőtanköteles korú gyermekek részére a törvény követelményének megfelelő ismétlő-oktatásról gondoskodni. Ennélfogva minden község, melyben a lakosság túlnyomó része gazdálkodással, földmíveléssel ... foglalkozik és ezek mindkét nembeli ismétlő-tanköteles gyermekeiknek száma a 40-et eléri, az ilyen község köteles az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 50. §-a alapján gazdasági ismétlő-iskolát állítani és fenntartani. Vitathatatlan tény tehát, hogy Szarvas nagyközség az 1868. évi XXXVIII. törvény kényszerítő hatása alatt ott, ahol az szarvasi ev. egyházközség ismétlőiskolákat azelőtt nem tartott fenn, feladatának könnyebbik oldalát választva gazdasági irányú helyett az idézett alaptörvény 23-ik §-ának megfelelően általános ismétlő-iskolát állított be és azt 51 esztendőn keresztül fenntartotta. Ezt bizonyítják a még életben levő idősebb egyházi tanítók, kik tanításuk legelső évétől kezdve fizetést nyertek a községtől a továbbképző vezetéseért, a községi iskolák igazgatójának igazgatása alatt állottak a továbbképzői tanítás területén, de bizonyítják az egyházi iskolák régi könyveiben található feljegyzések is, hogy a 90-es évek elején (régebbi feljegyzések és élő tanúk nincsenek) az ismétlőiskola községi jellegű volt. E tények ellen nem lehet az 1921. évi XXX. t.-c. 1. §-ára hivatkozni, mely kimondottan nem tartalmazza azt, hogy az elemi és továbbképzős tagozatot egy iskolának kell magában egyesítenie. Nem történhetik hivatkozás az 1924. évi 27.842. sz. vkm. rendeletre sem,