Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1935. október

36 gyónással kapcsolatban megemlíti, hogy Dr. Kapi Béla dunántúli püspök vetette feí a belmissziói programban' a imagángyónás kérdését. Nem új keletű, mert Luther a kis Kátéban a formuláját megadja és gyakorolta is. Ez a háttere a magángyónásnak. Nálunk iis megvan: beteg Úrvacsora alkalmával. Ez az úgynevezett magángyónás, mely nem más, mint beszélgetés, lelkiállapot féltárása a hívek részéről a lelkész előtt. A testvérnek a testvérrel való bizalmas beszélgetése, mely nemcsak lelkész és nem lelkész, hanem lelkész és lelkész között is lehetséges, sőt kívánatos. De ez nem gyónás; b) a lelkészi értekezlet nem változhat át elnöki értekezletté. Mind a kettő más. Az elnöki az elnökség egyházi természetű ügyekben való tanácskozása, állásfoglalása; a lelkészi értekezletén pedig a lelkészek egymás közt az egyházi szolgálatról, önmagukról beszélgetnek; c) vallásoktatási és konfirmációi segédkönyvet nem ajánl. Nem veszik, vagy nem olvassák. Die nem is szükséges; d) egyházmegyei lapok, arra nincs szükség. Sok a szerkesztő, sok a lap: olvasó közönsége pedig nem szaporodik; e) a lelkészek címzésére vonatkozólag ajánlja, hogy az idősebb lelkészek, esperesek a nagytiszteletű megszólítást, a többiek pedig tisztelendő címet kapjanak; j) az egyházfelügyelő választásra vonatkozólag felhívja a, figyelmét a lelkészeknek s a gyülekezeteknek, hogy illő embert állítsanak élre. A felügyelő megfelelő intelligenciájú és judiciummal bíró ember legyen; g) Lelkészi becsületszék! A törvénybe behozni nem lehet, csak ítélettartó testületet lehet kreálni. Szankció nélkül azonban hiába alkotjuk meg a becsületszéket; h) a szórványalap létesítése szükséges gondolat. Szinte késő. Eddig is sokat vesztettünk. Kerületenkint kell megoldani. A kerületi elnökségi értekezleten foglalkoztak vele s felvetették, hogy a biztosító inézettől járó összegeket kellene (körülbelül 2.300.— pengőt most) ily szórványalapra fordítani. Ajánlja, hogy az Egyházközségek elnökségei támogassák propagandájukkal ezt az akciót, amely nemcsak a hívek részére előnyös biztosítás, hanem az egyház anyagi érdeke is. Chovan József lelkész, az evangélikus Néplap, evangélikus tankönyv és az evangélikus szórványok szervezése ügyében szólalt fel. Kemény Lajos esperes indítványozza, hogy a szórványügy hathatós megoldása érdekében a M. E. L. E. útján tegyen felterjesztést a lelkészi értekezlet a zsinat elé: a) hogy a közalap felhasználása tekintetében első helyre tétessék a szórványadó; b) O'fferórium tartassék a szórványok részére; c) külbirtokosok megadóztatása; d) az egyházhívek szórvány célra való megadóztatása, „állapítsa meg a zsinat, hogy milyen mértékben lehet az egyetemes egyházat alkotó hívek egyetemét megterhelni"; e) jóléti egyesületek járuléka. Mágóes Károly kerületi lelkész indítványozza, hogy az egyetemes egyház bízzon meg valakit, aki' egy egyetemes énekeskönyvtervezetet készítene el. Sárkány Béla v. főesperes a lelkészi nyugdíjjárulék leszállítására vonatkozólag bejelenti, hogy egy esetleges leszállítás csak minimális összeget tenne ki, ezzel szemben lényeges volna a nyugdíjból való veszteség. A bányakerületi evangélikus lelkészértekezlet az elhangzott indítványokat mind magáévá teszi s azokat az illetékes fórum elé felterjeszti. Kovács Andor főesperes elnök imádságával az értekezlet véget ért. k. m. f. t. Falvay Jenő s. k. jegyző. Kovács Andor s. k. elnök. Tudomásul szolgál.