Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1934. október

57 Dezső dr. Középiskolai irodalomismeretünk a változás útján címen kifejti az irodalomtörténet modern tanításával kapcsolatos gondolatait. Szolár Ferenc dr. a budapesti fiúgimnázium vetítőképgyűjteményének történetét vázolja. A szarvasi gimnázium igazgatója, Raskó Kálmán Száz év címen vázolja intézete Mezőberényből Szarvasra való áttelepítésének történetét s eleven színekkel világítja meg a nagymultú iskola fejlődésének fontos szakaszát. Nádor Jenő dr. külön füzetben tömören vázolja a szarvasi gimnázium történetét. Az igazgató írja le a szarvasi jubileumi ünnepet s kedves képet fest a nyugalmazott Saskó Sámuel c. igazgatóról. Bánkuti Dezső dr. a budapesti leánygimnázium jubileumi ünnepét ismerteti az értesítőben. III. A nevelés és tanítás munkája. 1. Középiskoláink vallás-erkölcsi alapon, hazafias szellemben nevelték a rájuk bízott ifjúságot. a) Az evang. tanulók vasárnaponkint a rendes templomi istentiszteletekben vettek részt, a téli hónapokban általában ifjúsági istentiszteletekre jártak. A vallástanárok ez istentiszteleteken igen szép munkát végeztek. Az iskolai ünnepek egy része szintén a vallásos nevelés szolgálatában állott s erre a célra törekedtek a vallásos ifjúsági egyesületek (Gyámintézet, Luther-Szövetség) vezetői is. Minden középiskolánk megünnepelte a reformáció emléknapját és Luther születésének 450-ik évfordulóját. Az emlékbeszédekre a tanárok szívesen vállalkoztak. Békéscsabán a tanári kar négy tagja a Luther-ünnepet megelőző hiterősítő napon a nagy reformátor egyéniségét rajzolta meg az ifjúság számára (L. gyermekkora, L. énekköltészete, L. reformátorsága, L. és a magyarok). Iskoláink a tanulók vallásos értelmének fejlesztésére nagy buzgósággal törekedtek. A tanárok szívesen támogatták a másvallású hitoktatókat munkájukban. b) A hazafias szellemet híven ápolták iskoláink tanárai s öntudatos, kötelességszerető, irredenta-érzelmű ifjakat igyekeztek nevelni tanítványaikból. Október 6-át, március 15-ét minden iskolánk lelkesen megünnepelte s hálás tisztelettel emlékezett meg a Kormányzó Úrról névünnepe és születésnapja alkalmával. Más alkalmat is fölhasználtak a tanárok a hazafias érzelem mélyítésére, elsősorban a hősök emléknapját (Báthory István, Körösi Csorna Sándor, stb.). c) Az ifjú lélek nevelésébe szívesen belékapcsolták intézeteink az ének és zene hatását. E szempontból a két budapesti iskola áll elsősorban. A leánygimnázium a művészeteket széles körben belévonta nevelő munkájába. Az iskolai fegyelem ellen intézeteinkben nem volt panasz. A tanulók magaviselete: 72.8% példás, 26.6% jó és csak 0.6% szabályszerű. 2. A tanítás munkája általában zavartalanul folyt le. Az évvégi beszámolókból kitűnik, hogy a tanárok buzgón végezték kötelességeiket s iskolájuk színtjét magasabbra igyekeztek emelni. Szívesen foglalkoztak módszeres kérdésekkel s gyakran meglátogatták kartársaik óráit. A budapesti gimnázium a jól bevált nyilvános tanítások útján igyekezett a tanítás tökéletesbítésére. Iskoláink a munkáltató tanításnak is teret engednek. Fizikai gyakorlatok voltak Békéscsabán és Budapesten (fiúgimn.), ez utóbbiban növénytani gyakorlatokat is tartottak. Békéscsabán a gramofont vezették be a modern idegen nyelvek tanításába. A vetítőgépet a két budapesti intézet használta gyakran. A tanítást rendkívüli tárgyakkal is támogatták középiskoláink: a kötelező éneken és egészségtanon kívül német, angol, francia társalgási gyakorlatok, művészi rajz, ábrázoló geometria. Fölhasználták a színházat, a mozit, a tárlatokat s a kirándulásokat a tanítás mélyítésére. A budapesti két iskola kirándulási programmja igen gazdag volt; elsősorban Budapestnek és vidékének, azonkívül az Alföldnek megismerése volt a főcél; a leánygimnázium érdekes újítása volt a műtermek meglátogatása. Az aszódiak kétszer voltak Budapesten, a békéscsabaiak Mezőhegyest, Szegedet és Debrecent keresték föl; Szarvas helyi kirándulásokat rendezett. Sajnos, a vidéki tanulók a nehéz gazdasági viszonyok miatt nehezen toborozhatok össze nagyobb kirándulásra. A tanítást támogatták a szertárak szemléltető eszközei; a nehéz gazdasági viszo-