Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1931. szeptember

21 biztosítottnak találná, az anyásítást saját hatáskörében engedélyezze. Miután azonban ez idő szerint az említett előfeltételek kétségtelenül biztosítva nincsenek és egyrészt a gödöllői fiókegyház, másrészt az érdekelt többi fiókegyház, illetve szórvány között a részletkérdésekre is kiterjedő tüzetes megállapodás sem jött még létre, a kerületi közgyűlés az iratokat a tárgyalások kiegészítése végett a pesti felső egyházmegyéhez visszaküldi. 25. Az arad-békési egyházmegye 1931. évi r endes közgyűlése 15 a. jkvi. pont alatt hozott határozatával szükségesnek látja a zsinat mielőbbi összehívását azért is, mert «egyházunk a nagy adminisztrációs költségek alatt elvérzik.» A közgyűlés elvileg helyesli a közigazgatási kiadások mérséklésére irányuló törekvést s az arad-békési egyházmegye javaslatát egy mielőbbi novelláris zsinat mielőbbi összehívása iránt is pártolólag terjeszti fel az egyetemes közgyűléshez. 26. Az arad-békési egyházmegye 1931. évi rendes közgyűlése 15 a. jkvi pont alatt hozott határozatával,, az egyházi közigazgatási költségek lényeges megtakarí tása érdekében, javasolja a régi békési egyházmegye visszaállítását. Egyben a régi pestmegyei egyházmegye visszaállítását is kívánatosnak tartja. Az egyházkerületi közgyűlés abban a kérdésben, vájjon a régi békési egyházmegye visszaállittassék-e, másfelől a jelenlegi három pestmegyei egyházmegye két egyházmegyébe (felső és alsó) osztassék-e be, az érdekelt egyházközségeket és egyházmegyéket nyilatkozat tételére szólítja fel. 27. A békési egyházmegye 1931. évi rendes közgyűlésében, 12. jkvi. pont alatt hozott határozatával javasolja a zsinat összehívásának szorgalmazását, ahol a közigazgatási költségek kérdése is szabályoztatnék oly irányban, hogy a püspöki földek jövedelmének bizonyos hányada az egyházi közigazgatás céljaira fordíttatnék. A mult évi egyetemes közgyűlés az OFB által juttatott földek jövedelmének felhasználása tekintetében 11 és 15. jkvi. pontok alatt hozott határozataiban már elvi álláspontot foglalt el. A 11. pont alatti s a lelkészi s tanítói földekre vonatkozó határozatában úgy szól, hogy «az OFB által juttatott földek jövedelme első sorban a megváltási árnak és járulékainak törlesztésére és az ily ingatlanokat terhelő köztartozásoknak fedezésére fordítandó, az ezen fölül is fennmaradó jövedelmek pedig arra a célra fordítandók, amelyre a földbirtok juttatása történt.» Ugyanitt kimondta azt is, hogy «telekkönyvileg feljegyzendő az ingatlannak célvagyon jellege a juttatás szerinti cél megjelölésével.» — A 15. jkvi. pont alatt hozott határozatában pedig kimondotta, hogy «a püspöki javadalmi földek egyetemes szabályrendelettel való szabályozásának kérdését a napirendről leveszi és «ennek szabályrendelettel leendő rendezését az egyházkerületekre hagyja, de egyben felhívja az egyházkerületeket, hogy idevonatkozóan alkotandó szabályrendeleteiket az 1931. évi egyetemes közgyűléshez jóváhagyás végett terjesszék fel,» Az egyházkerületi közgyűlés az egyetemes közgyűlésnek az OFB által juttatott földek célvagyon jellegére vonatkozó elvi álláspontját a püspöki javadalmi földekre nézve is magáévá teszi s szabályrendeletét ennek az elvi álláspontnak figyelembevételével fogja megalkotni, mihelyt a szabályrendelet megalkotásának előfeltételei bekövetkeznek. 28. Tárgyaltatott a csanád-csongrádi egyházmegyének a nagylaki egyházközséget a román megszállás alatt lévő nagylaki anyaegyház vagyonából megillető részesedés tárgyában hozott 1931. évi közgyűlési határozata. Az egyházkerületi közgyűlés megállapítja, hogy a nagylaki híveknek Csonka-Magyarországon maradt töredéke jogosan és méltányosan tarthat igényt arra az itt maradt vagyonrészre, amelv a lélekszám aránya szerint 7 J J megilleti. Minthogy azonban a magyarországi. világi és egyházi hatóságok nein hozhatnak olyan határozatot, amely a Romániához csatolt anyáegvházat kötelezné és a kérdés a békeszerződés 256. cikke értelmében a két érdekelt állam közt kötendő külön egyezmény által volna szabályzandó, — a közgyűlés felhívja a kérvényező-