Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1925. szeptember

16 alkalommal már fejtegettem. Stockholmból Norvégia fővárosába Oslóba mentem, ahol az Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kon­ferenz tartotta üléseit. Amott 800, emitt 350 delegátus vett részt a tanácskozásokon. Amazok a világ minden részéből való külön­böző keresztyének, emezek mind a legbuzgóbb lutheránusok. Istennek hála, hogy a stockholmi gyűlés a ker. összetartás, az oslói pedig az evangélikus öntudat fejlesztését oly eredményesen szolgálta. A stockholmi gyűléseken aug. 6—24-ig Kaas Albert báró is tevékeny és eredményes munkát végzett s egyházunk képviseletében vele, később velem is Dr. Leffler Béla hazánkfia is osztozott. Mindkettőjüknek itt is kifejezem leghálásabb köszönetemet. Egyházunk életének fontosabb eseményei közt elsősorban arra mutatok rá, hogy nyugdíjas lelkészeink, valamint a lelkészek özvegyei és árvái az állam anyagi viszonyainak korlátozott volta dacára is tetemes államsegélyben részesültek. A segédlelkészek kongruáját az álíamkormány f. é. január elsejétől valorizálta és egy összegben küldi meg a kerületeknek. A lelkészek családi pótlékát is 1925. július 1-től kezdve 10 aranykoronára emelte. Mind egy-egy jelensége az államkormány jóakaratának és segítő készségének, ami a mai nehéz időkben történelmi jelelentőségüvé is válhatnék, ha a bevett vallásfelekezetek egyenlőségének és viszo­nosságának törvényben biztosított elvét gyakorlatilag is minden téren megvalósítaná. Örvendetes tényként jelentem, hogy a bányai evang. egyház­kerület püspöki javadalmazás céljaira a békésmegyei Nagyszénás határában földbirtokhoz jutott és azt már ténylegesen birtokba is vette. A kerületünkbe tartozó egyházközségek közül kaptak még Csorvás 25, Gádoros 15 Kondoros 25, Nagyszénás 52, Puszta­földvár 10, Szentetornya, 27, Nagymágocs—Arpádhalma 10, Óbuda 50, Gyula 20, Mezőtúr 50, Rákoskeresztúr a filiái részére 30, Nyáregyháza 25, Szentes 11 holdat, az aszódi főgimn. 4 holdat és a nagyszénási újtelep imaház és iskola céljaira 800 • háztelket. Midőn e pontnál az OFB elnökségének és bíráinak előzékenységét hálás elismeréssel kiemelem és a törvényes igényeink kielégítése körül tapasztalt előzékenységért az OFB vezetőségének köszönetet mondok, egyúttal hangsúlyoznom kell, hogy sok egyházunk teljesen jogos igényekkel utasíttatott el és hangsúlyoznom kell azt is, hogy ezek a földek nem jóakaratú ajándékok, hanem jogos és törvényes igényeknek morzsalékszerü törlesztési részletei, melyeknek néha nagyon is terhes feltételek mellett való átengedése egyáltalán nem felel meg az 1848. évi XX. t.-c. rendelkezéseinek. Nagyon fájlalom, hogy iskoláink közül még egyik sem részesült földbirtokban, holott egy csak tervben meglévő róm. kath. tanítónőképző már földet is kapott. Pedig iskoláink nemzetnevelő kultúrális munkája megérdemelné az ilyesféle támogatást, a törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom