Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1930. október

28 13—14. 14- A pestmegyei felső egyházmegyének a főváros körüli községek polgári iskolai növendékeinek a beiratása tárgyában tett sérelmi felterjesztését a közgyűlést orvoslás céljából átteszi az illetékes hatósághoz. 15. A békési egyházmegyének az Alföldön tanítóképzőnek felállítása érdekében tett felterjesztését az egyházkerület egy igen komoly feladat megjelölésének tekinti, a kérdést nyilvántartandónak ismeri el, de a mostani egyházi és állami súlyos gazdasági helyzetben a megvalósuláshoz vivő lépéseket tenni nincsen módjában. 14. Az iskolai bizottság bemutatja a középiskolai kerületi tanfelügyelőnek, a főgimnáziumok, leánykollégium, tanítónőképző és a polgári iskolák 1929—30. évi működésére vonatkozó alábbi jelentését és az iskolabizottságrak a középiskolai ügyekre vonatkozó javaslatait. A) Középiskolák és leánykollégium. I. Fiúközépiskolák (gimnáziumok és reálgimnáziumok). Az elmúlt 1929—1930. isk. évben az egyházkerület főhatósága alá tartozó négy fiúközépiskolában a vizsgálatot tett tanulók száma 1715 (1648) volt.* E létszámból Aszódra esik 362 (369), Békéscsabára 488 (454), Budapestre 570 (532), Szarvasra 295 (293) növendék. Az 1715 növendék közül 1646 volt rendes, 69 pedig magántanuló. Békéscsabán és Budapesten az idén sem volt leánymagántanuló; Aszódon és Szarvason összesen 24. Vallás tekintetében következőképen oszlottak meg a tanulók: 1715 növendék közül volt evangélikus 712 (685), református 214 (203), unitárius és anglikán 7 (13), róm. kath. 515 (488), gör. kath. 6 (12), izraelita 261 (247). Tavaly a harmadévi állapothoz képest az ev. tanulók száma 69-cel csökkent, a reformátusoké 52-vel növekedett; az idén nincs ilyen nagy hullámzás, minden felekezetbeli tanulók száma egyenletesen emelkedik. A leánymagántanulók közül ev. 10 (8), ref. 4 (5), r. k. 7 (8), izr. 3 (3). A tanulók szüleinek társadalmi állását tekintve: nagybirtokos 18, kisbirtokos, gazdálkodó, cseléd 270, iparos 267, kereskedő 482, pap, tanár, tanító 144, köztisztviselő 113, más értelmiségi 204, nyugdíjas és más 197, árvaházi növendék 20. A felsőosztálybeli növendékek közül görögöt tanult 394 (390). Betegségi eset volt: könnyű 4623 (4917), súlyos 245 (390), fertőző 63 (219). Haláleset volt 2 (2). Erkölcsi magaviselet tekintetében volt: példás 1021 (900), jó 565 (624), szabályszerű -56 (54), kevésbbé szabályszerű 4 (—). Tanulmányi előmenetel tekintetében volt: jeles 181 (151), jó 378 (354), elégséges 795 (779), egy tárgyból kapott elégtelent 155 (176), két tárgyból 136 (119), több tárgyból 70 (69). Ismétlő volt 53 (58). Ez osztályzatok azt mutatják, hogy az ifjúság magaviselete és szorgalma teljesen kielégítő volt s az osztályozásban a tanártestületek az előző évekhez képest egyenletesen és következetesen jártak el. Sikeres érettségit tett 157 (120) ifjú és leány; ezek közül jelesen érett 31 (29), jól 62 (36), érett 64 (55). A jelentkezők közül javítóra utasíttatott 10 (6), ismétlésre — (6). Az érettnek minősített ifjak pályaválasztása a köv. eredményt mutatja: teológus 10 (15), bölcsész 15 (12), orvos 18 (14), mérnök 20 (14), jogász 33 (23), egyéb 61 (42). Az iskolákban működő összes tanárok száma 86 (87), akik közül rendes volt 62 (67). Az iskolák összes bevétele volt 592.857 P (554.056), összes kiadása 554.992 P (532.634). Az összes tanári fizetés 296.203 P (313.732). Ebből az állam fizetett 256.768 P-t (267.907); az egyház pedig 39.435 P-t (45.825), lakáspénzekül pedig 71.095 P-t (68.722). A befizetett összes nyugdíjjárulék 26.299 P (25.903). Tandíjakból (beiratási és üzemi díjjal együtt 217.268 P (198.052) folyt be. Összes dologi kiadás 75.273 P (58.252) ; az elengedett tandíj * A zárójelben lévő számok az előző évi állapotot jelzik.