Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1929. május, rendkívüli

12 27. A mindenható Isten az én lelkem világossága, — beléje vetett tántoríthatatlan, hitem az én lelkemnek ereje. De érzem azt is, hogy nagy erőtényezője és biztosítéka az én hivatali működésemnek az a bizalom, amely engem Isten rendeléséből erre a kimagasló polcra elhivott. Köszönöm az egyházkerületnek ezt a bizalmat, egyrészt mint személyem iránt megnyilvánult megbecsülést, másrészt azért, mert ebben meg' nyilatkozását látom annak, hogy működésemet az egyházkerület közönsége jóindulattal, megértéssel támogatni fogja. Ez a jóindulat és megértés ismét oly erő, mely a bizakodás és reménység által növeli, fokozza és tettre serkenti véges képességeimet. Fogadja tőlem az egyházkerület azt az ünnepélyes kijelentést, hogy én a kezeimbe letett nagy egyházi hatalmat mindenkor és mindenhol csakis egy­házam, kerületem és hazám szent ügyének érdeke, szempontja által vezérel­tetve fogom kezelni és szolgáljon eme ünnepélyes kijelentésem zálogául az a szent eskü, amelyet csak az imént tettem le jószándékkal és becsületes lélekkel az Istennek szent hajlékában. Bízom abban is, hogy nehéz tisztem ellátásában segítő támaszom lesz az a férfiú, aki nagy tudásával, egy sokat látott és tapasztalt élet emberileg lehet­séges teljes bölcsességével, törhetetlenül lelkes evangélikus meggyőződésével, izzó és megalkuvást nem ismerő hazaszeretetével, a háború előtti, a háború alatti és az azt követő idők eseményeit átfogó tekintetével ezt az egyház­kerületet már hosszú idők óta bölcsen kormányozza: — bízom abban, hogy igen tisztelt és nagyrabecsült elnöktársam, Raffay Sándor püspök úr működé­semben jóindulattal támogatásomra lesz. Kérem tőle ezt a támogatást közös szent célunk erdekében, de kérem azért is, mert ennek a támogatásnak és egyetértésnek tudata elhatározásaim erősségét, szilárdságát fokozza s műkö­désemnek szintén hatalmas erőforrása lesz. Végül erőt ad, irányít, de kötelez is ez a szék, amelyet előttem egy szikla­szilárd hitű, fáradhatatlan szorgalmú, puritán férfi töltött be. Zsigmondy Jenő, nagynevű bölcs elődöm egész élete, munkássága, hite, vallásához, egy­házához való megingathatatlan ragaszkodása beivódott ennek a széknek min­dem atomjába s ezek az eszmék kisugározva erőt, irányt adnak, de kötelességet is szabnak utóda működésének. Mélységes tisztelettel, nagyrabecsüléssel, ke­gyelettel hívom fel az ő emlékét Istenhez intézett azzal a kéréssel, árasszon » el engem az ő hitének erejével, az ő lelkének gazdagságával, bölcsességével, odaadásával, hogy méltó utóda lehessek e székben. Az Isten kegyelmében való bizakodás, az egyházkerület bizalma, elnöktár­sam kért és remélt támogatása, nagv elődöm példaadó működése azok az erők, melyek feledtetve gyöngeségemet bátorságot adtak ahhoz, hogy e felügyelői szék betöltésére vállalkozni mertem. Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés! Amikor mindeze­ket mérlegelve megérett bennem az elhatározás, hogy a megtisztelő bizalom előtt meghajoljak, át kellett gondolnom azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek megoldása kötelességemet képezi, meg kellett fontolnom azt is, hogy ezeket mily irányú munkával tudom megoldani és biztosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom