Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1924. szeptember

14 szőnyegre került, igénybe nem venni balgatagság volna. Azok az egyházközségek tehát, melyek ismételt felhívásra is megtagadták a föld igénylését, nem az egyház érdekében jártak el és a jövendők .előtt a felelősséget viselni tartoznak. Kérem azonban a közgyűlést, hivja fel a saját érdekeik ellen vétő egyházakat, hogy amennyiben még lehetséges, hozzák helyre mulasztásaikat. Annál inkább is, mert hálás örömmel emlékezem meg az OFB készségéről és igazságos magatartásáról, mellyel még a netalán az alsóbb fokon eljáró biró tévedéseit is készségesen orvosolni igyekszik. Itt azonban az egyházközségek mentségére rá kell mutatnom arra a túlságos teherre, mely a kataszteri tiszta jövedelem után megszabott gabona­járandóság miatt a földet igénylő egyházakra hárul. Az előre lefizetendő összeg is túlságosan nagy, de még nagyobb a járulék. Javaslom, keresse meg a kerületi közgyűlés az egyetem utján a kormányt, hogy az egyházaknak juttatandó föld után az előleges fizetendőket szállítsa le, a földet pedig az 1848. évi XX. t.-c. részleges törlesztése fejében ellenszolgáltatás nélkül bocsássa az egyházaknak rendelkezésére. Ha ez ma egészében lehetséges nem volna, akkor a megváltás összegét az egyház kulturális és nemzetépítő szolgá­latainak méltánylásával, de meg a kath. egyháznak a történelmi fejlődés folyamán juttatott állami birtokok némi ellensúlyozása szempontjából is mérsékelje. Az államhoz való viszonyunk vázolásának befejezéseként meg kell még állapitanom azt is, hogy a felekezetközi viszonyok romlásá­nak is jórészt az állam az oka. Mert az államkormán'y tétlenül nézi a sajtóban és a templomokban és a közéletben nyíltan folyó felekezeti izgatást és nincs szava a protestánsok gúnyolása ellen, sőt hivatalosan is mind jobban hajlik a Regnum Marianum kiépí­tése felé. Hogy ez az egyoldalúság felekezetközi békételenséget teremt, azt a kormány vagy nem akarja meglátni vagy nem akarja orvosolni. Mi azonban, az evangélium elkötelezése szerint, nem szítjuk a harcot, csak álljuk, ha kell. Mi az evangélium Urának a példája szerint türjük a méltatlanságokat és szeretettel kérjük a római katholikus társadalom józan és Krisztus szellemét magában hordozó részét, türjük el egymást szeretettel, éljünk egymás mellett békességgel, ha másért nem, hát a megtaposott haza belső nyugalmá­ért. Türjük el egymást háborgatás és megítélés nélkül, mert úgyis sokan vannak, akik nem tűrnek el, hanem háborgatnak bennünket. Ami a saját belső életünket illeti, örömmel jelentem, hogy az elmúlt évben kerületünk egész életét bizonyos lendület jellemezte. Mindenütt a megmozdulásnak, az alkotnivágyásnak a tüneteit láttuk. Olyan volt az életünk, mint a hajnal ébredése. Csendes, de életet jelent. Különösen örvendetes és a jövendő érdekében korszakos jelentőségű esemény a nagy pestmegyei esperességnek három

Next

/
Oldalképek
Tartalom