Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922
1920. október
19 A svédekkel megindított tárgyalás, szerint a svéd egyház 5. missziói bizottsága itt Budapesten egy missziói központot szándékozik létesíteni, az upsalai egyetemet pedig theológusaink számára testvéri segítség nyújtásával megnyitj^P De nemcsak a tőlünk messze élő hittestvérekkel, hanem a tőlünk elszakított édes testvérekkel szemben is uj egyházpolitikát kell kezdenünk. .Sajnálattal állapithatjuk meg, hogy az országunk egyes részeit megszálló idegen népek kulturája messze mögötte marad a miénknek, ami kegyetlenségekben, embertelenségekben, autonómiánk mellőzésében s egyházi és iskolai életünk megbénításában nyilatkozik meg. A megszállott területeken maradt gyülekezeteinkkel és iskoláinkkal az érintkezés teljesen megszűnt. De ennek meg kell változnia. Nekünk a testvérekkel való együttműködés felvételére egyházunk érdekében föltétlenül szükségünk van. Ök maguk is óhajtják ezt s amennyire a viszonyok engedik, eddig is gyakorolták. Az együttműködés azonban nem lehetséges addig, mig a megszállt területek gyülekezetei nem szervezkednek. A Felvidéken két püspöki kerületet alakított a politikai hatóság, amelyeket két püspöki adminisztrátor vezet. Ezek velünk semmiféle összeköttetésre nem hajlandók, — legalább ma múg nem. A Délvidéken ujabban kezdenek szervezkedni az elszakadt egyházak, és pedig a tótok teljesen külön a németektől és a magyaroktól. Ez utóbbiak elismerésre méltó szilárd vezére Wágner G. A. igen helyesen a teljes passzivitásba merült, miáltal meggátolja a szerb hatóságok beavatkozását. A déli részekkel a közvetetlen érintkezés felvétele, azt hiszem, nemsokára lehetővé válik. Hasonlókép lehetségesnek tartom a románok által megszállt területek gyülekezeteivel leendő érintkezés felvételét is. A román megszállás alá került egyházak most egy uj, ötödik egyházkerület alakításán fáradoznak. Én ezt nem tartom helyesnek s értesítettem az aradi lelkészt s az ő révén az összes • érdekelteket, hogy esperességekbe szervezkedjenek s ne kerületté, hanem fraternitássá tömörüljenek s egyelőre a szász egyházkerülettel igyekezzenek a románokkal szemben egységes egyházpolitikát csinálni. Hiszem, hogy a közlekedés helyreálltával a hozzánjí tartozó gyülekezetek felkeresése is lehetővé válik. A látogatásokról szólva, fel kell említenem, hogy még a forradalma]* és forrongások idején kezdtem meg püspöki látogatásaimat az aszódi főgimnáziumban és az aszódi leányiskolában. Majd a f. év folyamán április hónapban a budapesti főgimnáziumban és polgári leányiskolában, május havában pedig Szarvason, Aszódon és Békéscsabán látogattam meg intézeteinket. Látogatásom eredményéről és tapasztalatairól a tanügyi bizottság jélentése fog beszámolni Itt csak annyit kívánok megemlíteni, hogy utamon hálára kötelező módon velem együtt járt Dr. Liedemann Frigyes kerületi főjegyző, Dr. Szigethy Lajos kerületi tanügyi biz. elnök és később