Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1920. október

5 nabbul azok, akik az ádáz világháborúból mint győztesek kerültek 1. ki és hogy azok, akik ebben a háborúban a leggaládabbul viselkedtek, a mi rovásunkra valóságos Judáspénzzel lettek jutalmazva. Mi mindnyájan érezzük és mindnyájunknak szent meggyőződése, hogy az a békének nevezett gyatra emberi alkotás, amely elvakított és félrevezetett diplomaták agyából került ki, önmagába hordja életképtelenségének csiráit és ugy össze fog omlani, mint egy kártyaház a legkisebb szellő fuvallatára, mert hiányzanak nála a fennállását biztosító erkölcsi és anyagi előfeltételek szilárd oszlopai. Szent meggyőződésünk, hogy ezeréves hazánk ebből a válságból is — talán hamarább, semmint saját magunk gondolnók — sértetlenül ki fog kerülni és meg fog valósulni nagy Széchényink mondása: Magyarország nem volt, hanem lesz. Hazánknak integritása az a szent cél, amelyet nem szabad soha szemünk elől tévesztenünk. Ezért a . célért szálljanak imáink a mindenség hatalmas urához, hogy adjon szegény népünknek erőt, kitartást és főleg összetartást a magunk elé tűzött nagy és szent cél felé való törekvésünkben. Ne legyen felbuzdulásunk hirtelen fellobbanó szalmatüz, hanem legyen megingathatlan erős elhatározás, amelynek soha meg nem szűnő vezéreszméje hazánk integritásának helyreállítása legyen, minden ténykedése és minden törekvése pedig ennek mielőbbi megvalósítására irányuljon. Nekünk evangélikusoknak, akik hazánknak mindig hű fiai voltunk, teljes odaadással és lelkesedéssel kell a fenti cél szolgálatába állanunk, annál is inkább, mert csak igy érhetjük el, hogy elszakadt híveinket ismét visszanyerhessük és az ország integritásával egyházkerületünk integritását is helyreállíthassuk. Adja Isten, hogy ez az örvendetes esemény nemcsak a mi örömünkre, hanem tőlünk elszakadt, hozzánk ma is hű maradt, valamint rosszlelkü izgatók által félrevezetett, de ma már jobb belátásra jutott és hozzánk'visszatérni óhajtó híveink örömére is, mielőbb bekövetkezzék. Tisztelt Közgyűlés! Bocsánatot kérek, hogy megnyitó beszédemben ezúttal kivételesen némileg politikai húrokat is megpendítettem. De indokoltnak tartom szokatlan kitérésemet, mert hiszen közegyházunk sorsa hazánk sorsával és jövendő alakulásával elválaszthatatlan szoros kapcsolatban áll, és mert akkor, amikor a hazánkat megnyomorító szomorú béke megkötése után először gyültünk ismét össze, szinte lehetetlennek tartom, hogy hazánk sivár helyzete felett érzett mély fájdalmunknak ez alkalomból az elnöki székből is kifejezést ne adjak. Tisztelt Közgyűlés! A hazánkat és egyházunkat alapjaiban megrendítő világháborún és ezt követő siralmas békekötésen, valamint a román megszálláson kivül még egy másik rövidebb tartamú, azt lehetne mondani epizódszerü esemény rázkódtatta meg hazánkat és egyházunkat, amely végtelen károkat okozott ugy az össze-