Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1918. szeptember

16 . koron kimeneteled. Az Úr áldjon meg és őrizzen meg lelked szándékában, hogy semmi egyebet ne végezz el magadban, hanem a megfeszített Krisztust s az ő örökkévaló dicsőségét. Az Úr világosítsa meg az ő orcáját te rajtad, hogy ne emberi tudomány hitető beszédét, hanem az Úr ama elrejtett bölcseségét hirdesd és hirdettesd a nagy gyülekezetnek s például add magadat a híveknek a szeretetben, hitben, lélekben és tisztaságban. Az Úr fordítsa az ő orcáját te reád, hogy az ő anyaszentegyházának, a Jézus Krisztus élő testének építésével dicsővé tedd a te szolgálatodat s elvégezvén futásodat, a reád bízottakat átadhasd a te Istenednek. Az Úr adjon neked békességet földön, lelkednek mennyekben, lelkednek koronául, kegyelemből. Amen. Beszédjének befejeztével feltette az avatással járó kérdéseket, amelyekre miután a megválasztott uj püspök az Istenbe vetett törhetetlen hittel megfelelt, felszólította, hogy a püspöki esküt tegye le. Dr. Raffay Sándor püspök ekkor térdre ereszkedve, balkezét a csanádcsongrádi esperes által tartott bibliára tette és jobbkezének három ujját esküre emelve, letette a püspöki esküt, amelynek alábbi szövegét a pestmegyei egyházmegye főesperese, mint a kerület egyházi főjegyzője olvasta fel. „Én Dr Raffay Sándor, esküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiú és Szentlélek, egy igaz Isten, hogy püspöki hivatalomban, melyre a bányai ágost. hitv. ev. egyházkerületben törvényesen megválasztattam, hazám és felséges királyomhoz tántoríthatatlan hűséggel viseltetem; evangélikus egyházam javát tőlem telhetőleg elősegítem; az evangyéliomi szent tudomány tisztaságára, úgy mint azt a szentírás után a meg nem változtatott ágostai hitvallás adja elő, vigyázok; egyházunk és vallásunknak a bécsi és linzi békekötéseken, az 1791., 1844., 1848. és 1868.-iki vallásbeli törvényeken alapuló jogai és szabadságai felett őrködöm; az egyházi ügyekben, félretéve minden gyűlölséget, kedvezést, félelmet és mindennemű emberi tekintetet, nem tekintvén atyafiságra, ajándékra, igaz és az egyházi törvényekkel megegyező ítéletet hozok; a gyülekezetek békességét, épülését, hasznát teljes tehetségem szerint munkálom; kánonainkat és általában egyházi törvényeinket, valamint ezen bányakerület által eíőmbe szabott vagy szabandó utasításokat, úgyszintén az egyetemes gyűlés határozatait mind magam megtartom, mind másokkal megtartatom. Isten engem úgy segéljen!" Az eskü elhangzásával a kerület tíz esperese a felavató püspökkel az uj püspök körül kört képezve, kezüket az uj püspök fejére téve elénekelték a „confirma deus hoc opus" esdő és hálaadó éneket és ezzel befejezték a püspökavatás szent munkáját. Az avató püspök és az esperesek elhagyván ez oltárt, az elé