Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918
1917. szeptember
12 5. ségre inti, elnökileg intézkedjem, egyházközségeinket e téren való kötelességük hazafias készséggel való teljesítésre felkérve. Ugyancsak a hadikölcsön folytatólagos kibocsátása alkalmából a kormány kérésére kerületünk közönségét e nagyfontosságú ügy felkarolására kértem fel. A beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy egyházaink, intézeteink, lelkészeink, tanáraink és tanítóink most is híven teljesítették tőlük elvárt kötelességüket. És ez nem is lehet másképen. Azért, ha még ismételten újabb áldozatokat is kívánna tőlünk drága hazánk, örömmel és büszkeséggel teszszük le újabb áldozatunkat is a haza oltárára, melynek fénye a múltban apáinknak világolt, nekünk világol és az utánunk következő nemzedéknek világoljon időtlen időkig. Mult év október 4-én tartottuk meg az 1913. évben összehívott zsinat utolsó ülését, melyen a zsinat feloszlását kellett kimondanunk. A hátralevő idő rövid volta ugyanis, valamint a háború izgalmai lehetetlenné tették volna a zsinat áldásos lefolyását és befejezését, s így egyházunk ezen törvényhozó testülete beszüntette működését. Az elfogadott ügyrenden, valamint az elnökség és a bizottságok megválasztásán kíviil a zsinat érdemleges munkát alig végzett, munkája a bizottságok előkészítő tevékenységéből állott, s így előrelátható, hogy a rendes békés idők beálltával a zsinat megtartása Őfelségetői kikérendő engedélyének leérkeztével az eddig le nem tárgyalt bizottsági javaslatokban oly anyaggal fogunk bírni, mely lehetőleg gyorsítani képes lesz a zsinat feladatának teljesítését. Az egész világ protestantizmusa, s így hazánk evang. egyházunk egyeteme is kegyelettel megünnepelni készül a folyó év október végén a reformáció 400-ik évfordulóját. A mult évi egyetemes egyházi közgyűlés jegyzőkönyvének 109. pontjában foglalt végzésének értelmében ezen püspöki jelentésemmel majdnem egyidejűleg bocsátottam ki körlevelemet, melyben ezen évfordulónak kegyeletes és bensőséges, nemkülönben a jövőre nézve is hatással leendő megünnepelésére vonatkozólag — előzőleg az esperes urak véleményét s javaslatát is kikérve — teszem meg rendelkezésemet. Kívánatos, hogy híveink, a lelkész- és tanítótestvérek bölcs vezetése mellett már jó előre elkészüljenek e nagy napok méltó megünnepelésére egyháztársadalmi és belmissziói intezmények alapításával. A folyó évben eddig már megtartott helyi és egyházmegyei közgyűlések tanácskozásait már a nagy jubiláris esztendőnek ihlete lengi át, egyházunk egyeteme a református testvéregyházzal együtt készül a közös Luther-ünnepre. íróink gárdája tollat ragad, a hit- és szellemvilág újjászületésének és a lelkeket üdvözítő erejének dicsőítésére. Lelkészeink, tanáraink és tanítóink egyházuk, iskolájuk, esperességük múltját tanulnia-