Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1915. január

88 27. Frint Lajos, Morhács Márton, Kovácsy Kálmán, Skrovina Ottó, Bárdi Ernő, Majba Vilmos, Sommer Gyula, Ott Fülöp, Kund Vilmos, Czinkotszky János, Hurtay György, Licskó Sámuel, Jahn Jakab, Francz Ede, Rusz Zoltán, Kovács Andor, Möhr Henrik, Máté Károly, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond, Jakabfi György, Szlávik János, Zsilinszky Endre, Kellő Gusztáv, Scherer Péter, Chován Zsigmond, Justh Géza, Langholter Károly, Sípos Andor, Mocskovcsák Ernő és Horváth Józsefet a lelkészek sorából és Nikelszky Zoltánt, a szarvasi tanítóképző igazgatóját. 27. Tárgvaltatott az egyházkerület elnökségének előterjesztése a kardoskuti egyház anyásítása ügyében. A ker. közgyűlés az 1913. évi 82. sz. a. hozott határozatának fenntartásával a kardoskuti evang. egyházhíveket önálló anyaegyházzá alakítja s a ker. elnökséget megbízza, hogy az anvásítást az 1916-ik .év január hó 1-étől kezdődőleg hajtsa végre, a vagyonjogi kérdésekre vonatkozó egyezség megkísérlése iránt pedig belátása szerint intézkedjék, mert: 1. az anyásítást elvben mind a két felső fok kimondotta és így ezűttal csakis az a kérdés volt megvizsgálandó és eldöntendő, vájjon a két egyház az anyásítás végrehajtása esetében a maga erejéből képes lesz-e teljesíteni azokat az anyagi kötelezettségeket, amelyek egy anyaegyház szervezetével szükségképen járnak. A két egyház létfeltételei biztosításának megvizsgálásánál a vitás törzsvagyonjogi kérdéseket ki kellett kapcsolni, mert a jövő megélhetés és önálló egyházi élet kérdésénél inkább a rendes jövedelmek és kiadások kérdése fontos, a vitás törzsvagyon pedig csak a jövedelmek szempontjából bírhat kisebb jelentőségi fontossággal és pedig annál is inkább, mert a vitás törzsvagyonok közül a kardoskuti ingatlanok évi haszonbére csak 400 koronára értékeltetvén, sem ez, sem pedig a belső egyháztól követelt jövedelemfelesleg (mintegy 12,000 korona) még nem oly nagy, hogy ezek nélkülözése valamelyik egyházat alapjában megrendítené; 2. mert a kérdés elbírálásánál inkább az évi rendes bevételek és kiadásokra befolyással bíró egyéb körülmények a döntők. A belső egyházat illetőleg a „normál-költségvetés"-ben feltüntetett 141 korona hiányt lényegesnek