Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1915. január

37 vezetett, hol hálaadás és könyörgés után kezdetét vette a látó- 7. gatás alkalmával összehívott közgyűlés. Szentesi egyházunk, mint Orosháza íiliája már 1793-ban létezett. Önálló anyaegyházzá 1822-ben lett! Az 1877-í püspöki látogatást végző hivatali elődöm által konstatált azon tényt, mely szerint a hivek rendkívüli buzgósága és áldozatkészsége minden egyháznak példányképül szolgálhat, ez alkalommal is konstatálhattuk. A kicsiny, néhány száz lélekből álló gyülekezet hivei 1905-ben díszes, szép templomot, majd új paplakot és a régiból szépen jövedelmező bérházat emeltek. 6 osztályú iskolájuk a. legjobb hírnek örvend és más vallású tanulók által is látogattatik. Szóval, az egyház Mojzsik Lajos felügyelő és Petrovics Soma esperes-lelkész vezetése alatt, buzgó presbiterek és áldozatkész hivek birtokában a legrendezettebb gyülekezetek egyike lett. Vagyoni állapota. Ingatlanokban: Épületek, belsőségek 128,414 kor. Föld

birtok .... 34,200 „ Összesen . . 199,520 kor. Évi jövedelme . . . 4967 kor. Kiadása .... 6842 A hiány a hivek által fedeztetik. Örömmel vettük mindezeket tudomásul, valamint azon tényt is, hogy ezen kicsiny gyülekezet tagjai s így hölgyhívei is jelentékeny részt vesznek a társadalmi életben, különösen a jótékonyság gyakorlásában is. Kegyeletünk kifejezésével adóztunk néhai Pekárik Lajos és nejének, kik összes vagyonukat a esépai leányegyháznak hagyták, mely jelentékeny hagyomány alapul szolgálhat arra, hogy e kis filia a közel jövőben anyaegyházzá fejlődhetik. Felhívtuk azonban egyidejűleg a leányegyházat, hogy vagyonát az E. A. szabványai szerint való biztosíték mellett helyezze el gvümölcsözőleg. Sem az egyház, sem a lelkész részéről sérelem, panasz, indítvány nem emeltetvén, a legnagyobb lelki örömünket fejeztük ki a tapasztaltak felett s Isten áldásának kívánatával vettünk búcsút az Űr eme kicsiny, de rendkívül' kedves és szépen fejlődő egyházától. A m. évi egyet. jkv. 17, p. a. határozata alapján az esperesi hivatalok útján felhívtam az egyházközségeket, hogy ott, a hol az iskolák használatára szolgáló ingatlanok nem az egyház, hanem az iskola — legyen az fő-, közép-, vagy elemi