Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1915. január

26 7. való telekkönyvveztetést elrendeltem: készpénzben 16,662 kor. az egyes híveknél, mindenütt első helyen való betáblázással elhelyezve. Adóssága, mely a templom renoválásából eredt: 51,000 korona, mely összegnek annuitásokban való törlesztését a hívek, kik eddig semmi egyházi adóval megterhelve nem voltak, készséggel elvállalták. A vagyonkezelés szabályszerű, a számadási, valamint az anya- és jegyzőkönyvek rendesen vezettetnek. Különösen ki kell emelnem az egyház felügyelőjét, Heiser Mihályi, ki köztiszteletnek örvend mindenütt, gyülekezetén kívül is s igazi önfeláldozással, buzgón fáradozik a fiatal lelkésznek az egyházközség anyagi felvirágoztatása és belbékéjének biztosítása körül. Az iskola állami. Hitoktatója a lelkész, ki úgy itt, mint a templomban a gyermekistentiszteletkor híven végzi kötelességét. Örömmel győződtem meg a hivek egyház- és vallásszeretetéről, estefelé itt-ott betérve a hívekhez, sok helyen kedves, buzgó, házi ájtatosság közben találva őket. Sem a lelkész, sem az egyházközség részéről panasz nem emeltetett. Az egyházközség elöljárósága és presbitériumának buzgóságától, valamint a híveknek egyházszeretetétől ezen egyházközségünkben sokat kell várnunk. Ezt kötöttem lelkükre, tőlük elbúcsúzván, hogy ezen utazásnak második kijelölt helyére, Nagylajosfalvára érjek. Itt is a tulajdonképeni püspöki látogatás teendőit kegyeletes, vallásos aktus előzte meg, a nagy gonddal, s igazán nemes ízléssel restaurált gyönyörű nagy templomnak felszentelése, mi ugyancsak 1913. október 27-én ment végbe. Nagylajosfalva (régi nevén Padina, Ludvigsdorf, Lajosfalva) torontálmegyei telepes község, mely 1806-ban kincstári határőr, telepekből keletkezett. Felvidékről származott, tótnyelvű 80 család képezte a gyülekezet eredeti törzsét. Ezen törzsszám csakhamar 2000 lélekre emelkedett, kik nagyérdemű lelkészek, mint Hamaljár Márton, Sztehlo János, majd Abaffy Dániel és Dobrik Károly buzgólkodása mellett csakhamar az Alföld egyik legvirágzóbb községét képezték. Az előbb imaházul is szolgáló iskola csakhamar elégtelennek bizonyult, és a hivek buzgón hozzá láttak egy új templom építéséhez. Ez 1839-ben el is készült, felavatása 1841-ben történt, mint katonai jellegű építmény „katonai zenekar kísérete mellett

u. Csakhamar (1845.) következett a szép lelkészlak és iskolaház építése, a toronyóra, harangok és a hatalmas 26 változatú nagy orgona beszerzése. Az utolsó püspöki látogatáskor