Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1912–1918

1917. szeptember

92 63—64. 63. Tárgyaltatott a pénzügyi bizottság előterjesztése, amely szerint hivatkozással a budapesti tartózkodás költségeinek nagymérvű emelkedésére, amely költségek fedezésére a napi­díjakról szóló szabályrendelettel megállapított, de időközben a kerületi közgyűlés által már felemelt napidíjak nem elég­ségesek, javasolja, hogy a közgyűlés az ülés — beleértve a kerületi előértekezletet is — egy-egy napja után fizetendő napidíjakat ez évre 16 koronáról 24 koronára emelje fel. A javaslat elfogadása esetén az utazáson töltött napok napi­díjai továbbra is 16 koronával kerülnének kifizetésre. A kerületi közgyűlés a pénzügyi bizottság javas­latát elfogadja és utasítja a kerületi' pénztárost, hogy a közgyűlésen, illetve a bizottsági üléseken megjelent és napidíjak felvételére jogosult tagoknak már a fen­tiek szerint felemelt napidíjakat fizesse ki. Az úti­költségelszámolások láttamozására a kerületi közgyű­lés az espereseket kéri fel. 64. Az iskolai bizottság bemutatja a népiskolai kerületi tanfelügyelőnek a kerületi népiskolai ügyre vonatkozó 1916.— 1917. évi jelentését. Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés! Amily kegyeletes megemlékezéssel ünnepli a tiszta evan­géliumi alapon álló krisztusi egyház újjászületésének négy­százados emléknapját, épp oly joggal tekinti 1517. október 31-ikét bölcsőjének az újkor iskolája. Az a földi hatalomhoz való merev ragaszkodás, melynek megszilárdítása érdekében a klérus útját állta a szellemi élet minden oly megnyilatkozásának, mely céljaival ellenkezett; nemcsak az egyház, hanem a tudományok terén is természet­szerűen szülte azt az ellenhatást, mely új erőt öntött az emberbe, új színteret nyitott a lelkierők érvényesülése előtt. „Fölszabadítani a szellemet a hagyomány tekintélye alól s oda vezetni magokhoz a szentiratokhoz! ez lett az uralkodó eszme. És amint 1517. okt. 31-én a megcsontosodott dogmákra mért kalapácsütés fölszabadította a keresztyén hitet az egy­háznak külső, történeti tekintélye alól s azt üdvöthozó, Isten kegyelmébe vetett tántoríthatatlan bizalommal tette: így törte össze egyidejűleg azokat az abroncsokat is, melyek közé a szellemi sötétség és önzés a nevelés és tanügyet szorította. Luthernek egyik legnagyobb érdeme, hogy az általános tankötelezettség elvének hirdetésével az iskola kapuit min­denki előtt megnyitotta s hogy az ingyenes népoktatás esz­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom