Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1912. szeptember

69 protestáns egyházközség jogilag megszűnt. Hajlandók azonban 22. a volt egyesült protestáns egyházközség vagyonából a református eredetű vagyonrész arányáig a ref. egyház tulajdonjogát elismerni. Ezek szerint egyértelmű megállapodás nem jött létre. Ezen ügynek kellő világításba helyezése czéljából még előterjeszti a jogügyi bizottság a következőket: A tiszántúli ref. egyházkerület f. évi júniusi közgyűlésében foglalkozott ezen ügygyei s kiküldött bizottságának fent vázolt eljárását helyeslő tudomásul vette s határozatának utolsó kikezdésében, mielőtt perre vinné a dolgot, ezeket közli velünk: Hogy azonban az ügy a két testvéregyház között békességes és atyafiságos módon intéztessék el, első sorban bizalommal keresi meg a bányai ág. h. ev. egyházkerületet azon reménységgel, hogv az is tárgyalás alá vévén az orsovai egyesültség ügyeit, elismeri az egvesültség jogi állapotát s azt, hogy az egyesült egyház által szerzett ingatlanok ma is az orsovai egyesült protestáns egyház tulajdonát képezik, utasítja a bánsági ág. h. ev. esperességetis, hogy e tulajdonjognak az egyesült protestáns egvház javára leendő bekebelezésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Hogy ezen megkeresés mennyire nélkülözi a jogi alapot, nyilvánvaló egyházkerületünknek e tárgyban már 1906. évi 83-ik pontjában kifejtett állásfoglalásából, mely szerint kerületünk meggyőződést szerzett arról, hogy az egyesültségben levő egyházakat tisztán evangélikus híveink alapították a bánsági misszió, a Gusztáv Adolf-egylet, hazai jótékony intézetek, alapítványok és egyesek buzgóságának segedelmével, s hogy a ref. hívek ezen már létező evang. egyházakhoz csak csatlakoztak, a melyek mindig az evang. egyházmegyei hatóság alá tartoztak s ezen egyházmegye reálunió vagy szerződés vagy vagyonközösség alapján alakult egyházat soha el nem ismert, sem ilyennek alakulását soha nem szankczionálta s vagyonát is természetesen az evang. egyház elidegeníthetlen tulajdonának tekintette. Hiteles okmányokkal igazolva van, hogy a szerzett vagyont az orsovai evang. egyház vette meg s hogy az eladó beleegyezett abba. hogy ezen vétel telekkönyvileg leírassék s a vevő az orsovai evangélikus egyházközség nevére tulajdonjogilag bekebeleztessék. Okmányokkal nyer bizonyítást, hogv az orsovai evang. egyháznak minden ingatlana 1905. évben tulajdonjogilag az orsovai ág. h. ev. egyházra lett bekebelezve. Az 1911-ik esztendőben a békés-bánáti ref. egvházmegve felfolvamodással élt a temesvári kir. ítélőtáblához o., az iránt, hogy az orsovai ág. h. ev. egyháznak vagyona az orsovai egyesült protestáns egyházra írassék. Ezen feltolva-