Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1911. szeptember

87 megmagyaráztam és a jövő alkalomra betanulásra feladtam. 47. E részben nagy baj az, hogy az állami iskolába járó evang. gyermekek (csupa német anyanyelvű) nem tudnak németül olvasni, s igv a szegény kicsinyek csakis a szülők segítségével tanulják meg a kis"kátét — elég gyengén. Az a szerencse, hogy a 12 éves gyermekek Lieblingen részesülnek konfirmácziói oktatásban három hónapon át és ilyenkor nagy gondot fordítok a német nyelvre, hogy a leendő egyháztágok legalább a szentírást és énekeskönyvet tudják anyanyelvükön olvasni. Kedvencz (Liebling), 191L május 15-én. Zvarinyi Emil, ev. lelkész. K) Nagykikindai missziói kör. A missziói tevékenységben leghatásosabb s a lelkészre is legkedvesebb, sőt megható az, midőn valamely elfelejtett szórványpontot felkereshet, midőn oly elhagyott hívekre akad, a kik valamikor régen elszakadtak az egyháztól az idegenbe. Örömmel mutatják fel vallási közösségük szimbólumát: bibliájukat és énekeskönyvüket. Az ilyen látogatás az egyszerű emberek életének nagy eseményei közé sorolódnak. Megtudják ezt más elhagyott hívek is. Megtudják, hogy az ő nevüket is feljegyezte a lelkész s talán rájuk is kerül a sor egy látogatással. Azért említem ezt bevezetésül, mivel missziói tevékenységünket ily irányban jobban kellene fejleszteni s a mi szórványunk ilyen tanyai elhagvottt emberekből áll javarészt. A szórványt két központból Zsombolya és Mokrinból gondoztam. Mindkét helyen évente két-két ízben istentiszteletet tartottam úrvacsoraosztással. A nevezett központok közelében élő híveket külön-külön értesítettem az összejövetelekről s mivel az uradalmi cselédeket az intézőségtől külön kikérem, ezek is szép számmal jelennek meg. Külön látogatást tettem Zsombolyán, Mokrinban, Valkányban, Német-Czernyán s egyes tanyákon. A tanvákon szétszórt hívek gondozása nehéz feladat oly csekély anyagi támogatással, mint a mely rendelkezésre állhat. U. i. 50 koronát kaptam e czélra. A szórványban élő hívek száma 220. Elemi iskola van Zsombolyán, Constanz és Julia-majorban, Mokrinban és Valkányban. Az itt lakó hívek ezen községi és uradalmi iskolákat veszik igénybe, de a legtöbbje a tanköteleseknek iskola nélkül női fel. Ezeknél már az is nagy eredmény volna, ha a szülék vallási hovátartozásának tudatát bennük fenntarthatnék. A keresztelés eseteiben felkeresik az anyaegyház lel-