Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1910. szeptember

72 56. összesen 235-tel többen. A felső és polgári, a magánintézetekbe és a középiskolába járóknál nagyobb különbözetet csak utóbbi esetben találunk. Ez adat hiteles voltában azonban erősen kételkedünk, mert ha el is fogadjuk, hogy a horvátszlavon egyházmegyében csak 6 oly tanköteles akadt, a ki középiskolát látogatott, nem tudjuk elhinni, hogy a nagy és gazdag Bácskában csupán 9 gimnazista és reáliskolai tanuló lett volna. A 3. táblázat az iskolába járók főösszegét és a szorgalmi idő tartalmát tünteti föl. Az iskolába járók száma 1598-czal emelkedett; az iskolába nem járóké pedig 162 vei apadt. Legkedvezőbb az iskolalátogatás Budapest mellett a zólyomi egyházmegyében, a hol 8068 tanköteles közül csak 79 maradt el az iskolából, vagyis a tanköteleseknek 0-97%-a; legkedvezőtlenebb a horvát-szlavon egyházmegyében, a hol 4536 tankötelesből 666 maradt távol az iskolából, vagyis 14'68%. A 4. számú táblázat szerint iskoláink száma 28-al apadt. Tekintetbe véve azt, hogy tudtunkkal csak 5 iskola államosíttatott s 3-nak államosítása folyamatban van, nem tudjuk megérteni, mi lett a hiányzó 20-szal? Már ez a körülmény is eléggé indokolja bizottságunknak azt az intézkedését, hogy a meglevő iskolákat és a működő tanítókat nyilván akarja tartani. E táblázatnál még más feltűnő adattal is találkozunk. Tudva levő dolog, hogy az 1907. évi XXVII. t.-cz. az iskolák teljes fölszerelését az államsegély elnyerhetésének egyik főföltételéül szabja meg; az is köztudomású, hogy sok iskola egyetmást már be is szerzett s az iskola fölszerelésére vonatkozó rovatok mégis — annak daczára, hogy e czélra az 5. táblázat szerint 31,980 K-át fordított — azt mutatják, hogy csupán a számológépek, természetrajzi és természettani eszközöknél, valamint a könyvtáraknál van elenyésző emelkedés. A kimutatott többlet beszerzési értéke 1000 koronát sem képvisel. 5. Iskoláink bevétele 950,274, kiadása pedig 943,406 K. A többlet ott 20,277, itt 14,157 K. Legmagasabb kiadási többletet a tanítók fizetésénél találunk (22,107), a mit természetessé tesz az a körülmény, hogy a tanítók korpótléka évrőlévre növekszik. Iskolák építésére 51,149, javítására 58,671, fölszerelésre 31,980, vegyesekre 48,952 s szegény gyermekek fölsegélyezésére 6025 K-át fordítottak iskolafenntartó egyházközségeink. Ha már most figyelembe vesszük, hogy e kiadásokhoz az állam 168,178, a községek 49,483. magánosok 18,834 K-val járulnak, látjuk, hogy híveink kerekszámban 550,000 koronával áldoznak évenként a magyar népoktatás és népnevelés ügyének oltárán. A 6. számú kimutatást az eddig elmondottak magyarázzák.