Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1910. szeptember

70 Kerületünk iskoláiban a nevelés és tanítás mindenütt egyházunk hitelvei, hazafias szellemben s általános jó eredménynyel történt.. Panasz alig merült föl s a hol akadt is kifogásolni való, ott az egyházmegye elnöksége a baj orvoslásáról gondoskodott. Csak a bácsi egyházmegye jegyzőkönyve árul el oly tünetet, mely szórványosan ugyan másutt is előfordul, de" a mely eddig rendszerint csak a személyes torzsalkodás bélyegét viselte. Említett jegyzőkönyv azt mondja, hogy „a tanítók a lelkészi felügyeletet nem tűrik". Kívánatos lenne megtudni, hogy az a felügyelet, melyet a tanítók tűrni nem akarnak, miben áll? Ha az a felekezeti tanító hivatalos működésére vagy vallás-erkölcsi életére vonatkozik, akkor az ellenszegülőkkel szemben a legnagyobb szigorral kell föllépni, mert a tanítók az E. A. 77. §-a szerint az egyház rendes tisztviselői s mint ilyenek az egyház-iskolai elnökség törvényes rendelkezéseit tiszteletben tartani kötelesek. Erre kötelezik őket egyházi s világi szabályrendeleteink és közelebbről az 1907. évi XXVII. t.-cz. 22..§-ának h) pontja, mely a „felettes hatósággal szemben tanúsított engedetlenséget és durva tiszteletlenséget" fegyelmi vétségnek minősíti. A tanulók előmenetelét illetőleg minden oldalról örvendetes jelentéseket vettünk. A hol a tanítás sikere az átlagon alul maradt, ott a jelentések az okot vagy az iskola túltömöttségében, vagy a tanításnak hosszabb-rövidebb ideig való szünetelésében látják. Mindkét esetben az eredménytelenséget indokoltnak keíl elfogadnunk, mert nyolez hónapnál rövidebb idő alatt vagy 120—170 növendékkel a kijelölt tananyagot csak vázlatosan is földolgozni, emberfeletti munka. Mindennek daczára a magyar nyelv tanítása ezekben az iskolákban is haladást mutat. Évről-évre nagyobb azon tanulók száma, a kik az elemi tanfolyam végeztével teljesen beszélik a magyar szót és azért csak elismeréssel és dicsérettel emeljük ki ama buzgó, lelkes munkatársaink érdemeit, a kik magasztos hivatásuk tudatában odaadással végzik nem könnyű kötelességeiket. A beiskoláztatást az iskolaszékek kellő időben foganatosították, az iskolába járást ellenőrizték s a törvényes szorgalmi időt betartották. Ezeknek javára írandó az az örvendetes tény, hogy ezidén 214,903 igazolatlan mulasztással kevesebb van kimutatva, mint az előző tanévben. De még így is nagy az igazolatlan mulasztások száma (487,150), a minek okát az arad-békési egyházmegye abban látja, hogy a mezőberényi II. iskolában „sem a beiskoláztatás, sem az iskola látogatása nem volt kielégítő", a bácsi, túróczi, zólyomi egyházmegyék pedig abban, hogy egyes községi elöljáróságok a bírságolások és a bírságpénzek behajtása körül nem járnak el