Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912
1908. szeptember
31 nem tudom honnan fogják venni a körülbelül 24000 koronát kitevő különb- 4. séget. Ha erre vonatkozólag meg lettünk volna kérdezve, úgy okvetlenül megtettem volna észrevételemet e tekintetben s kértem volna a kormányt, hogy a talán csak helyenként előforduló ilyen esetekre való tekintettel módosíttassék a törvénynek a kárpótlásra vonatkozó intézkedése. Ami ezek ntán egyházkerületünket közelebbről illeti, főleg egyházkerületünk beléletére vonatkozólag van szerencsém tisztelettel a következőket jelenteni. A hívek vallásos buzgóságában, egyházunkhoz való szükséges ragaszkodásukban hanyatlás nem igen volt tapasztalható az előbbi évekhez viszonyítva ; az azonban tapasztalható volt, hogy a 'róm. kath. egyház a saját czéljai elérésére oly hatalmas tevékenységet fejt ki az utóbbi időben az egész vonalon, hogy ezt a mi részünkről csakis egyhazaink pásztorainak fokozott buzgalma, ébersége, híveink szeretetteljes gondozása ellensúlyozhatja. A kath. egyház erőssége felettünk főleg abban nyilvánult az utóbbi időkben, hogy ott nemcsak a lelkészek, hanem az egyház világi elemei is, ahol csak erre alkalmuk kínálkozik, beszegődnek az egyház szolgálatába s felhasználnak minden befolyást egyházuk pozícióinak megerősítésére. A kath. népszövetség tagjaiban a róm. kath. egyház apostolokat nyert, akik a «Coge intrare» elvének szolgálatában állanak és sokszor papoknál eredményesebben működnek közre egyházuk törekvéseinek elérésében. Ennek ellensúlyozására a saját híveinkkel szemben a mi kötelességünk a protestáns öntudat fejlesztése, protestáns voltunknak büszke hirdetése, vallása, arra való törekvés, hogy ha csak egy-egy lelket is sikerül megtartanunk egyházunknak, jól eső öntudattal vallhassuk, hogy szolgálatot tettünk ág. h. ev. egyházunknak, amelyért őseink nem sajnáltak semmi áldozatot, sőt érte megnyugvással mentek fel még a vérpadra is. Egyházunk bajai közül fel kell még említenem, hogy végtelen káros hatással van egyes gyülekezeteinkre egyes lelketlen agitátoroknak ama ténykedése, melylyel a nemzetiségi öntudatot igyekeznek felébreszteni a hívekben s ezzel nemcsak az egyház belbékéjét forgatják fel, de elvetik az .egyes, eddig viruló egyházakba a romlás csiráit, amelyek előbb, utóbb szakadást fognak előidézni. Szeretettel intem ez úton is az illető egyházak vezetőségeit, hogy szeretettel,_ tapintatosan igyekezzenek kezelni a kérdést, óvni a híveket a romlástól, hogy hivataloskodásuk végén nyugodt lelkiismerettel mondhassák el: «Uram! amiket rám bíztál, megtartottam!» A püspöki jelentésbe tartozó egyéb adatokról a következőkben van szerencsém beszámolni: Az egyházak és hitoktatók részére juttatott közalapi segély a mult évben a következőkép osztatott fel: 1. Egyházak: 1. Arad (adósság) ... .... ... ... ... ... ... 100 K 2. Apatelek (iskola) ... ... ... ... ... ... ... 100 « 3. Silingyia (adósság) ... ... ... ... ... ... ... 50 «