Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1908. szeptember

161 Ilok a megyétől kért helyet templom alá, de ezt úgy látszik nem tudjuk 38. megkapni. A bánostoriaknak már volt a községtől átengedett imaházhelyök — már csak át kellett volna irni az egyház nevére — csakhogy a tavalyi magas Duna elvitte, illetőleg birodalmába kebelezte ezt a helyet, megmutatván így nekünk, hogy azon a helyen imaházat emelni nem lehet. A bánostoriak azért imaháznak alkalmas házat vásároltak 5400 K-ért, melyből megfizettek 2424 K-t, a többi adósságnak maradt. Az imaházat a főesperes úr szentelte fel a múlt évi szentháromság utáni utolsó vasárnap. Ilokon a múlt évben gyűjtés lett indítva harang beszerzésére, melyet 1908. évben már birni is fogunk 542 K-ért, miből szintén fennmarad 300 K körüli adósságunk. Mindig tehát küzdelem a létért. A lelkésznek, a ki sem természetben nem kap fát, sem pénzt fára, akkorra Ígérték rendezni a tűzifakérdést, hogyha majd látható lesz, hogy marad-e valami felesleg a beszedendő párbérből. A párbér t. i. nem fizettetik rendesen s annak behajtása most is executió alatt van. Ha felemlítem még, hogy közgyülésileg elhatározták, hogy ünnepnapokon necsak a lelkész számára, hanem a gyülekezet részére is szedendő offertorium s elhatároztatott, hogy esküvő alkalmával a filialékból esküvők az imaház használatáért tartoznak illetéket fizetni: mindebből látható vergődésünk s küzdelmünk a létért. Szellemi tekintetben is mozognak különféle erők. A szocziali zmusról ugyan legújabban nem igen hallani, mintha életjelt sem adna magáról. De én azt hiszem, hogy a leányzó nem halt meg, csak aluszik. A modrokríz-szekta és a nazarénusok tovább is léteznek. A modro-krízbeliek ugyan azt hirdetik, hogy ők az egyházzal vannak és nem ellene. Hanem azért biz az sebizma és szakadás, melyet egyesek köztök tudatosan elősegítenek. Külön istentiszteletet tartanak és azt is szívesebben magánházban, mint a közös imaházban. Evangélistáik magyarázzák az írást és mindenkor prédikácziót is mondanak s így a lelkész szerepét játszva, nem azért mondanak prédikácziót, hogy hallgatóikat a mértékletességre buzdítsák (ezt csak kivételesen teszik), hanem azért magyarázzák az írást és mondanak prédikácziót, mert ezt tenni a lelkész szokta. Ez aztán ő náluk alapszabályellenes is. Mint ő hozzájuk a messze távolból is jönnek egyesek, úgy a mieink is néha messze is elmennek mint «evangélisták». Egy közülök Katoviczban van és ott ül a három Urban lábánál, magát «evangélistává» kívánván kiképezni. A nazarénusainkról itt feljegyzek egy jellemző vonást: állítólag sohasem adnak koldúsnak alamizsnát, mert kitudja, úgymond, nem-e valami nagyobb bűnért bünteti őt az Isten. A katkolikusoknak megvan s meglesz az ő befolyásuk a mi híveinkre, hiszen mindén oldalról körül vagyunk velük véve. De hogy e befolyás túlnagy, annak oka a mi szegénységünk s rendezetlenségünk. Ez az oka annak, hogy Nestinben, Cerovaőán, Cerevicen és Beoéinban a mi gyerV mekeink is a katholikusokkal együtt tanulják a hittant; Cerevicen és Beoéinban a híveink is a katholikus templomba járnak, a nagy távolság okából ottan a katholikus pap kereszteli és temeti őket. Katholikus testvéreink dicséretére azt is ki kell emelnem itt, hogy a harangra való jótékony adományok gyűjtése alkalmából ők is derekasan kivették a maguk 11