Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1905. oktober, egyházkerületi

178 48. osztálya így is legszélén állott az úgynevezett törvényes létszámnak. Szintén, föltétlenül az óhajtott sikernek rovására túlnépes volt a szarvasi főgimnázium I. osztálya 75 rendes, a II. 60, a III. 64 tanulóval. Értekezést két Értesítő közöl. A budapestiben Kovács János Kazinczy Ferencz és Kis János czímen méltatja a mult század ez „egybeforrott két nagy irodalmi izgató és termékenyítő szellemét" a szarvasiban Nemes Béla közöl részletet Wieland Oberonja II. énekének műfordításából. Az aszódi 36 éven át buzgó lelkipásztorának és mindvégig jó szellemének az 1904 szeptember 26-ikán elhunyt Moravcsik Mihálynak szentel méíyérzésű nekrologot. Személyi változás alig volt. B.-Csabán a lemondás folytán megüresült tanszékre Mockovcsák János került rendes tanárúi s Fest László tanárjelölt-helyettesnek. Bbánya a 32 éven át hűséges, csüggedetlen munkában kipróbált kartársnak Kmety Károlynak nyugalomba vonulását tudatja; ugyanott helyettesül Szenes Sámuel és dr. Oravecz Ödön kaptak alkalmazást. Szarvason vallástanárul az egyház Brózik Károlyt állította fegyelmi vizsgálat alá került elődének helyébe. Bpest, az új párhuzamos osztályba helyettesül dr. Pólay Vilmos tanárjelöltet választotta. Mind a három főgimnázium részt vett az országos tornaversenyen is. 15 oklevéllel, 26 ezüst- és 72 bronzéremmel kitüntetve igazolták, hogy ebben a tekintetben nemcsak egyszintűek az állami középiskolákkal, de torna- és vívóköreik mintaszerű működésével jól előttök állanak. Szóval mindannyian nemes és sikeres munkát végeztek a magyar nemzeti művelődés fejlesztésében. A nemzeti összetartozást, a hazafias eszmékben egyesülő gondolkodást — ősi hagyományainkhoz híven ápolta mind az öt intézet a nemzeti ünnepségekkel. így is elkövettek mindent, hogy az ifjúságot szerető gonddal és fáradsággal a középiskola nagy czéljaihoz közelebb juttassák. Ezért örvendetes tudomásul veheti a nt. kerül, közgyűlés a középiskoláinak 1904/905. évi működéséről szóló számbeli adatokat, melyek a fentartó egyházak s az állam részéről reájuk fordított anyagi és szellemi tőkének áldásos gyíimölcsözését igazolják. Mivel azonban tanári karaink az állami középiskolákkal egyenlő munkát végeztek, anyagi tekintetben szűkebb viszonyok között is ugyanazt az eredményt érve el, mit amazok hirdetnek a vallás- és közoktatásügyi miniszter szokásos évi jelentésében: immár a harmadik esztendő lepergése után elérkezett az idő, hogy a sokszor hivatolt jog, törvény és igazság értelmében azoknak tanáraival egyforma fizetésben részesüljenek. A kerület