Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1905. oktober, egyházkerületi

141 Nevezetesen kérem, kéressék meg a egyetem, hogy a mitroviczai missiót évente 620 kor., (lakbér 480 kor.-val utazási költség 140 kor.), az ilokit 120 kor.-val (utazási költség) és a szlatinait 160 kor.-val (utazási költség), a sidit 100 kor.-val (utazási költség) segélyezze. Jóllehet, az újbánovczei és a bolyevczei egyházak nem missiói egyházak, mégis, tekintettel arra, hogy a főtiszt, és mélt. kerületi közgyűlés őket két évvel ezelőtt anvásította, kötelességemnek tartom azokról is ezen a helyen megemlékezni és jelenteni, hogy az újbánovczei paplak már felépíttetvén, az egyház nemsokára papválasztáshoz fog hozzáfoghatni. Reméli azonban, hogy a közalapból fog segélyeztetni, miért is az iránti folyamodványának tekintetbe vételét kérem. A bolyevczei egyház ez idén téglát akar égetni és más szükséges anyagot beszerezni, hogy jövő évben szintén paplakot felépíttethessen és választhasson. Mindezekből látható, hogy odalent dolgozunk, haladunk és tőlünk telhetőleg lelkiismeretesen és örömest építjük istennek szent országát s drága egyházunk bástyáit. És miután egyházaink és missióink szaporításával szaporodnak feladataink, kötelességeink, kiadásaink, ismételten alázattal kérem, bennünket minden tekintetben a leghathatósabban támogatni. Abaffy Miklós, esperes. VIII. Jelentés a sieti missió állapotáról. Egyházunk életében semmi nevezetesebb esemény nem fordult elő, azonkívül, hogy a volt gondnok, Uram Pál, hivatalából el lelt mozdítva s helyette buzgó Miklovic János választatott. Egyházunk 952 lelket számlál húsz községben. Legnépesebb Sid-Solyani és Gok, ezen helyeken szokott istentisztelet tartatni. Más községekben híveink nem szaporodnak, sőt fogynak. Nevezett községekben szaporodik híveink száma bevándorlás által leginkább Bácskából, mert itt a megélhetési viszonyok kedvezőbbek, mint Bácskában, de azért, a kinek nem volt semmije, itt sem lehet gazda, de rendesen szereznek egy kis földet vagy házacskát s így jobban érzik magukat, ha van, a mit sajátjuknak nevezhetnek. Kevés van már olyan, a ki mondaná, hogy neki nem kell föld vagy földi javak, de legnagyobb része mondja, hogy nem kell templom s lelki javak, azért nagyon nehéz őket rávenni arra, hogy szerezzenek bármily kicsiny hajlékot, a hol vasárnaponkint összejöhetnének, éneklés és imádkozás által erősíteni gyenge hitüket, hogy a másvallásúak közt el ne veszszenek. Istenitisztelethez, mikor