Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907
1904. szeptember
62 4. plomi szerek, keresztelési és úrvacsorai edények, kelyhek, melyek között van egy történelmi emlékű, 1848-ik évből Kisr Károly nemzetőr ajándékából származó csinos és értékes kehelv. Jól esik lelkemnek konstatálni azt, hogy a budai egyház lelkes lelkésze s buzgó felügyelője, fáradhatatlan gondnoka, többi tisztviselői; valamint az egyháztanács összes tagjai — példaszerűen élnek s szeretettől környezve működnek az egyházközség javára. Az óbudai leányegyháznak külön felügyelője van, az ernyedetlen dr. Szmik Lajos úr személyében, szerencsés abban is, hogy lelkiismeretes hű gondnokkal dicsekedhetik, mint amilyen Frischfeld Frigyes gondnok úr és igazán hitbuzgó presbyteriummal és hívekkel. Imaházát szépen átalakíttatta s az istentiszteletek alkalmával szorgalmasan látogatja is. A Zichy-utcza 7. szám alatt levő bérháza szebb jövőjének biztos alapja. Ingatlanai nevére vannak írva, épületei jó karban tartva és tűzkár ellen biztosítva. A leány-egyházközség cselekvő vagyona: 64,830 kor. 24 fill.; szenvedő vagyona: 36,049 kor. 14 fill.; tiszta vagyona: 28,781 kor. 28 fill. Ezenkívül van 3 db. szántóföldje a székesfőváros haszonélvezetében. Levéltári iratai biztos helyen őriztetnek. A jegyzőkönyvek is rendben vannak, szabályszerűen vezettetnek és hitelesíttetnek. A lelkész és a felügyelő teljes mértékben bírják az egyházhivek bizalmát, szeretetét s karöltve lelkesen működnék e kicsiny, istenfélő és kegyes leányegyház felvirágzásán. Martin Gyula vallástanító egyházi szempontból megfelelő buzgalommal és sikerrel működik. 107 ev. tanuló, 12 heti órában; 6 elemi és polgári iskola és a budapesti V. kerületi Markó-utczai állami főgymnasiumnak Óbudán felállított osztálvaiban nyert hitoktatást ezen iskolai évben Martin Gvula vallástanító által. A váczi egyházat f. évi június hó 9-én látogattam meg hivalalosan. Fájdalom, csak magam látogathattam meg, mert Fabinyi Gyula úr ő méltósága betegség miatt nem jöhetett el. Az ide csatolt egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján ezen ténykedésemről a következőket van szerencsém jelenteni. Már reggeli 8 órakor látogattam meg az ottani 6 osztályú elemi népiskolát. Ismervén évek hosszú sora óta ezen iskolát, meglepett annak népessége. A hol azelőtt rendesen 18—23 tanuló volt; ma 50 tanuló van, a ki az iskolai év alatt az iskolát egytől-egyig szorgalmassan látogatta s daczára annak, hogy a Váczon és környékén uralkodott veszedelmes vörhenv-járvány miatt az iskoíát 1903. évi szept. 1-je helyett csak f. 1904. évi január hó 4-ikén lehetett megnyitni — a növendékek a miniszteri tantervbe felvett egész tananyagot elvégezték.