Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1901. szeptember

Főtisztelendő és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés! 1. Valahányszor egy-egy évnek leforgása titán a kerületünkhöz tartozó egyházmegyék küldötteit és elöljáróit szerencsém van együtt láthatni s derült arczaikról leolvasni a bizalmat keltő lelkesedést: mindannyiszor lelkileg megerősödve érzem magamat, mert tudom, hogy mindnyájan egy közös czélra törekszünk, mely nem lehet más, mint ev. egyházunknak java és boldogsága. S minthogy biztosan tudom, hogy Önöket, t. Uraim, az ev. egyház iránti szeretet hozta ide, őszinte örömmel üdvözlöm mindnyáj okat. Mielőtt azonban a napirenden levő egyházi ügyeinknek tárgyalásához fognánk, engedje meg nekem a Főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés, hogy az e perczben vett váratlan gyászhír hatása alatt, mely Pulszky Ágost halálát hozta, néhány kegyeletes szóval megemlékezzem elhányt barátunk, hitrokonunk érdemeiről. Az ő elhunytával súlyos csapás érte ev. egyházunkat is; mert Pulszky Ágost sokoldalú, buzgó, tevékeny és harczias tagja volt egyházunknak, a ki nemcsak itt e teremben, mint bányakerületünk volt tagja, hanem a zsinati törvény megalkotása után a dunáninneni egyházkerületben is féltékenyen őrizte egyházunknak jó hírnevét. A nem közönséges lelki adományokkal megáldott mozgékony férfiú ott nyugszik immár a ravatalon. Áldott legyen emlékezete. Kérem a Főtisztelendő egyházkerületi közgyűlést, hogy jegyzőkönyvileg kifejezendő részvétünk a családdal is közöltessék. Még egy más gyászeset bejelentésének szomorú kötelességét kell teljesítenem, s kérnem a Főtiszt. Közgyűlést, hogy azon történelmi jó viszonynál fogva, mely köztünk és az ev. ref. testvérfelekezet között fennáll, s melynek ápolását zsinati törvényünk is rendeli, részvétemet fejezhessem ki a dunamelléki ev. ref. egyházkerület iránt, mely Szilágyi Dezső hirtelen halálával nagytehetségű és szilárd jellemű buzgó főgondnokát veszítette el. A testvérkerület gyászában annál inkább osztozhatunk, mert Szilágyi a protestantismus elveit igaz meggyőződésből hirdette, nagyra becsülte s az evangeliomi egyház jogaiért mindenkor kész volt síkra szállani. Jellemző vonás életében, hogy mikor Ő felsége az igazságügyi tárczát ruházta reá, ő minden addig elfoglalt állásairól lemondott, csak esperességének gondnokságát tartotta meg; mert tudta, hogy evangeliomi egyházának legnagyobb szüksége van hathatós támogatásra. Világos értelme és meleg szíve oda vonzotta őt az egyszerű falusi papok és tanítók társaságába, mert tudta, hogy ezek az emberiség magas érdekeinek őrzésére vannak hivatva. Kérem, méltóztassanak elhatározni, hogy halála feletti igaz részvétünk jegyzőkönyvileg is kifejeztessék és kellő módon a dunamelléki ev. ref. egyházkerülettel is közöltessék. Áttérve napi teendőinkhez, szükségtelennek tartom ismételni azokat az irányelveket és magasztos eszméket, melyeknek megvalósításától