Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1902. szeptember

102 14. jelentették az egyházközségből való kilépésüket. Az egész leányegyházközség hangulata olyan volt, hogy félni kellett a körülbelül 200 lelket számláló filia teljes tönkrejutásától. Alig sikerült a lelkésznek, felügyelőnek és egynéhány buzgóbb egyháztagnák a hívek többségét még türelemre bírni. Végre mégis küldött a méltóságos püspök úr a közalapból 100 kor.-t és bár ez az összeg korántsem volt elég a filia közvetlen szükségleteinek fedezésére, mégis lecsendesült a közhangulat, látva, hogy az egyházi felsőbbség mégis törődik velük. Bátor vagyok a méltóságos és főtisztelendő püspök úr jóságát ezúttal is megköszönni! Most aránylag békés a csuroghi filia. Zsablyán csak most tört ki a viszály a paplak és imaház építése körül. A lelkésznek azonban sikerült a békét annyira a mennyire, helyreállítani. A mi a hitéletet illeti, ezen küzdések bizony magára a hitéletre is kiteijednek. Goszpodinceről azonban elismerőleg a hitélet és az áldozatkészség emelkedéséről -kell beszámolnom. A kis imaház ez évben minden alkalommal zsúfolásig megtelt, a kommunikánsok száma emelkedett. Míg az első évben a hívek a rendes terhet is sokalták, addig ez évben erről szó sincs, de sőt egy kehely és patenát vett a presbyterium 49 írtért, majd pedig annak fedezésére a hívek közt önkéntes adományokat kísérlett összegyűjteni és ezt meglepő eredménynyel érte el, a mennyiben 54 frt gyűlt össze. A nádalyi fiókegyházközségben, bár úgy látszott, mintha a kitört viszály miatt a hitbuzgóság apadna, most azonban teljesen a régi buzgóságot tapasztalhattam. Nincs istentisztelet, a melyről híveink közül egyetlenegy is hiányoznék! Csúrogon és Zsablyán azonban a buzgóság hanyatlását kell konstatálnom. Zsablyán még kielégítő a hívek buzgósága, Csúrogon sohasem volt, most sem az! A mi az egyházközségeink viszonyait illeti a politikai községekhez: az eddig már kicsikart segélyeket a többi hitfelekezetekkel egyetemben lélekszám arányában mi is mindenütt megkapjuk. De a hol törvényszerű segélyünket még nem szavazták meg, ott a törvényes segélyt most már hiába sürgetjük. Már megemlítettem, hogy csúrogi filiánkat az 1868. évi LIII. t.-cz 23. §-a értelmében legalább 7 hold földnek haszonélvezete megilletné; megemlítettem azt is, hogy hiába folyamodtunk ezen segélyért, a melynek évi jövedelme 300—400 kor. volna, a politikai község e kérelmünket visszautasította. A vármegye majdnem két évi húza-vona után végrevalahára a kedvező végzést hozta. Azonban a politikai község a segély kiszolgáltatását megtagadta. Nádalyon, a hol a szerb hitközség már évek óta 30 hold legelőföldet bír haszonélvezetben, most egy csereszerződéssel a 30 hold földet az egyházközség nevére írták, csak hogy az evangelikus fiókegyházközségnek az őt megillető — körülbelül 1 hold — földet ne kelljen megadni. A tankötelesek iskoláztatásáról, Goszpodincét kivéve, sehol sincs gondoskodva, bár mindenütt községi iskolák vannak. A törvény nyilvános rendelkezése ellenére Zsablyán a községi iskolából az ev. gyer-