Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1902. szeptember

96 13—14. Ezek előterjesztése után: a közgyűlés a bizottság jelentését tudomásul veszi, az 1901—902. évi pénztári kezelésre nézve Genersicb Karola igazgatónőnek a felmentést megadja és a bizottság javaslatához képest Klimacsek Irén oki. polg. tanítónő véglegesítését 1902. szept. 1-től számítandó időponttól kimondja; Kézmárszky Hermina oki. polg. tanítónő, Krausz Emma zongoratanítónő és Plaszky Aranka oki. kézimunkatanítónőt 1, esetleg 2 próbaévre alkalmazza. A berendezésre szükségelt 1103 kor. 20 fill. a jelentésben foglalt berendezés költségeire a kerületi pénztárból utalványozza. 14. A bácsi, bánsági és horvát-szlavon missiókról az illető főesperes urak a következő jelentéseket terjesztették elő: I. A bácsi egyházmegye missiói jelentése. A) A bácsi missió. A bácsi missióhoz tartozik 2 sz. kir. város, 1 fürdőhely, 22 község és 27 puszta 293,889 idegen felekezetű között elszórtan lakik itt 1107 ev. lélek, kik a missió központjában, a Szabadkán székelő missió lelkészi hivatal által gondoztatnak a lelkiekben. Fáradságos és sok utazgatással egybekötött nehéz munkát kell itt végezni, hogy az elszórtan lakó hívek, a nagy tömeg idegen felekezetűek között, el ne vesszenek, hanem ev. egyházunk részére megtartassanak. Lelkesült apostoli munkakedv, lemondás, s a mi ezeknél több, isteni kegyelem kell az itt végzendő munkához, hogy az gyümölcsöt hozó legyen. Az isteni kegyelem pedig tényleg áldásul jutott e szép missiónak. Két év előtt Szabadkán emelkedett fel külső jele • hitbuzgó munkánknak, a templom és paplak a mult évben Zomborban épült és szenteltetett fel a főesperes által az új ev. imaház. Erőtlenségünkben Isten lett a mi erőnkké, nyomorgó szegénységünkben az ő kegyelme lett gazdagságunk. Most már külső jelvények hirdetik úgy Szabadkán, hazánk harmadik városában, mint Zomborban, megyénk székhelyében evang. egyházunk létezését, hitbuzgóságunk haladását; mi magunk pedig hála s lelkesültséggel eltelt sziveinkben zengjük: „Erős vár nekünk az Isten" ! Isten kegyelmével végeztük a nagy munkát, de még nagyobb vár reánk. Itt van még Apatin és a többi szórvány helyek. Az ezekben lakó hívek is sóhajtanak imaház és iskolák után. Kell azonban Szabadkán és Zomborban is ev. iskola, kántor és tanító egy személyben. Gyermekeink kath. iskolákban neveltetnek, ave máriát imádkoznak, kereszteket vetnek s így az evangéliumtól idegen szokásokat sajátítanak el. Ez pedig veszedelmes külsőség s a tiszta evangelium benső szellemének komolyságát gyöngíti, mert nem a külső ceremoniá-