Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1902. szeptember, gyámintézeti

192 espereshez kell beadni, a melyet az egyházmegyei elnökség az összes ügyiratokkal együtt haladéktalanul felterjeszt a kerületi elnökséghez. 18 §. A kerületi elnökség az elővizsgálat adatai alapján hozza meg végérvényes határozatát s vagy helybenhagyja az egyházmegyei elnökség végzését, vagy mivel a tényállást kellően kiderítve nem látja, az elővizsgálat kiegészítését rendeli el, utasítást adván egyúttal a kiegészítés irányára nézve, vagy a fegyelmi tárgyalás megtartását rendeli el. A kerületi elnökség e határozatát az egyházmegyei elnökségnek küldi meg, mely azt a felekkel közli és annak értelmében a netán szükséges további intézkedéseket megteszi. 19. §. Ha az elővizsgálat, a fegyelmi vétség tényálladékát megállapítja, vagy a kerületi elnökség felebbezés folytán a fegyelmi tárgyalás megtartását szükségesnek mondja ki, az egyházmegyei elnökség a fegyelmi tárgyalást végzéssel elrendeli. Ily végzés ellen felebbezésnek nincsen helye. 20. §. Azon esetben, ha az -elnökség kebelében a panasz alapos vagy alaptalan voltának kérdésében és ennek folyamányaként a panasz elutasítása vagy az elővizsgálat elrendelése tárgyában, továbbá az elővizsgálat megejtése után az eljárás megszüntetése, avagy a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében nézeteltérés merülne fel és egyértelmű határozat nem volna lehetséges, köteles az elnökség a fegyelmi választmányt összehívni és ily esetben a most felsorolt kérdésekben is a választmány határoz. Fegyelmi tárgyalás. 21. §. Az egyházmegyei elnökség a fegyelmi tárgyalást elrendelő végzésben annak megtartására határnapot tűz ki, arra panaszlót és panaszlottat rendszerint személyes megjelenésre megidézi s a kihallgatandó tanukat meghívja. Egyúttal gondoskodik a fegyelmi választm ány összehívásáról. A fegyelmi választmány a tárgyalást megtartja, még ha panaszos vagy panaszlott arról elfogadható igazolás nélkül el is maradt. A mennyiben a panaszlott kötelességszegés közérdeket nem sért, a fegyelmi választmány az ügyet a felek között egyezség útján törekszik elintézni. Ha az egyezség sikerül, annak lényeges feltételei jegyzőkönyvbe veendők és ezt a felek aláírják. Ha az egyezség nem sikerül, vagy ilyennek a közérdek megsértése miatt helye nincsen, a fegyelmi választmány az ügy tárgyalásába bocsátkozik s úgy a feleket, valamint a netán szükséges tanukat kihallgatja. 22. §. A tanuk megesketésének csak akkor van helye, ha a felek ezt határozottan kívánják. 23. §. A panaszlott ártatlanságának kiderítésére, valamint a,