Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1905. oktober, egyházkerületi

talos horvát nyelven (1868: 30. t.-cz.) s így a horvát nyelvet az ottani lelkészekre nézve ki kell kötni: helyes s indokolt ama kívánsága, hogy a horvát nyelv teljes bírása a lelkészektől megköveteltessék. Hajlandók vagyunk tehát arra, hogy a lelkészválasztási szab.-rendelet 19. §-a c) pontjának következő módosítása iránt terjeszszünk elő javaslatot: ,,c) a ki nem magyar honpolgár (E. A. 65. §.) és a magyar nyelvet, illetőleg a horvát-szlavon esperességben még a horvát, mint politikai hivatalos nyelvet s az illető egyház nyelvét is nem bírja." A bánnak azon érvelése azonban, hogy az egyházi hatóságok a vázolt ottani körülmények közt nincsenek jogosítva másnak, mint az ottani állami, helyesebben hivatalos horvát nyelvnek ismeretét követelni, határozottan téves és el nem fogadható. Mert a horvát-szlavon állami törvénynyel összhangba hozza a most javasolt módosítással egyházunk saját szabályrendeletét, ámde hogy ezen fölül egyházunk még mit köt ki, illetőleg mit tart fenn, ez a horvát-szlavon orsz. kormányra nem tartozhatik. Az ő követelésének teljesítésén túl egyházunk szabadon határozhatja meg autonom hatáskörében azokat a feltételeket, a melyeket Ő Felsége által jóváhagyott egyházi alkotmánya alapján meghatározni jónak lát. 2. További kifogása a bánnak az, hogy a lelkészvál. szab.-rendelet 66. §-a megfelelőleg módosíttassék, a hol t. i. az evang. theologusokra kimondatik az, hogy segédlelkészül csak az pályázhat, ki az egyetemes közgyűlés által megszabott hittani tanfolyamot elvégezte és a vizsgálatokat kiállotta és javasolja azt, Abaffi Miklós horvát-szlavon esperes kérvénye folytán, hogy a segédlelkészektől sem követeltessék a magyar nyelv tudása, hanem a horváté, a vizsgát pedig horvát vagy német nyelven tehessék le és hogy a hittani tanfolyamot másutt is végezhessék, mint Magyarhonban. Okokul felhozatnak: a magyar nyelv megszerzésének nehézségei, viszont a német nyelv kötelező tanítása a horvát gymnasiumokban, e mellett az, hogy a horvát-szlavon orsz. kormány 1000 koronás ösztöndíjat is alapított mindkét felekezetű evang. egyházbeli tlieologusok javára és pedig olyan feltételekkel, hogy arra pályázhatnak olyanok is, a kik a theologiai tanulmányokat nemcsak Magyarországban valamely theol. főiskolában, hanem Bécsben vagy Németországban végezték.