Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1900. szeptember

-80 IV. Jelentés a sidi (Színvonorszagban) missióról. Folytonosan lehet hallani panaszokat evang. közönyösségről, nemhánomságról s vallásunkban való járatlanságról oly egyházak részéről is, a hol mindenök megvan; saját templomuk, iskolájuk, tanítójuk stb. Mit mondjunk hát azon egyesekről, kik távol az egyháztól elszórva csak nagyritkán vagy általában nem hallanak hitükről épületeset, a mi őket ezen hitben erősítené, buzdítaná, de ellenkezőleg gyalázásnak, kísértésnek s üldözésnek vannak kitéve Hogy lehet ott keresni buzgóságot, érdeklődést s hittanainkban való jártasságot? És mégis az életnek igéje, mely néha, bár nagyon ritkán hirdettetik némely helyeken, éltető erejénél fogva megtartja a szétszórtakat is az igaz hitben. Be kell vallanunk, hogy vannak gyengék is, kik a kísértésnek ellene nem tudnak állani s elhagyják egyházunkat. Teszem fel például szegény embernek, kinek absolute nincs semmije, születik gyermeke; nem lévén módjában, hogy saját papját elhozathassa, elmegy kath. paphoz keresztelésért; ez megteszi, ha összes gyermekeit átengedi a r. k. egyháznak. Ez meg is történik rendesen s gyakran még az anya is kitér. Hasonlókép van ez a temetéseknél. Sírhelyet adnak ugyan, valahol a sarokban, vagy a kerítésen kívül, de harangozni kétszeres fizetés mellett sem. S ezt nehezen veszik híveink, hogy pap és harangozó nélkül temetkezzenek. Hogy mindezen íildözgetések mellett megmaradtak még egyházunkban s nem vesztek el a kath. tengerben, azt csak az Ige hatásának, működésének lehet tulajdonítani. Azonban nemcsak ezen passiv állapotot hozza létre az az Ige, hanem buzdítólag is hat, serkenti a híveket reakczióra, hogy szabaduljanak a méltatlan nyomástól. Úgy történt Soljanban Midőn híveinknek megtiltották a közös temetőbe való temetést, vettek egy kis telket e czélra, de még mindig kérdés alatt van, hogy a polit. hatóság megengedi-e felhasználni temető gyanánt. Szegénységök mellett bizonyára nem gondolhattak volna arra azon Ige hatása nélkül. De érzik is szükségét s szeretnék saját hajlékban hallgatni; de hogy olyat építsenek magoknak, erőik elégtelenek. Második példa gyanánt tekinthető Sid. Ezen község megadóztatta híveit ez évre 400 frt erejéig, hogy szabaduljon legalább fele adósságától. Rendes évi járulék mellett esik még 1 frt 70 kr. egy-egy lélek után, a mi bizony nagy teher. • Ezen adósság még az 1894-ben történt ház- és telekvételből származik s eddig alig tudta a kamatot fizetni épen azon közönyösség miatt, mely másutt is oly bénítólag hat, sőt voltak olyanok is, a kik mondták: nem kell nekünk egyház, el kell adni, s íme növekszik, fejlődik minden gyengesége mellett, melyet gyakran szemünkbe lobbantanak, a helyett, hogy kisegítenének belőle. Különösen az isteni tisztelet látogatásánál nyilvánul az Ige hatalma. Hirdettetik Soljanban négyszer évenként, a hol mindannyiszor összejönnek a szomszéd községekben lakó híveink is, úgy hogy a résztvevők száma felülmúlja a százat. Grkon kétszer tartatik isteni