Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1899. szeptember
87 49. Az arad-békési egyházmegye egy kölcsönös ág. hitv. evang. 49-51. tűzbiztosítási szövetkezet létesítése tárgyában készült javaslatot terjesztvén fel, a ker. közgyűlés a munkálatot pártolva terjeszti fel az egyetemes közgyűléshez. 50. A bányai egyházkerületből kivált nógrádi, honti és barsi egyházmegyék egyes bányakerületi alapokra részesedési igényt támasztván, a jogügyi bizottság a következő véleményt terjesztette elő: 1. A Mokossini-féle alap felett a végrendelet értelmében kizárólag a bányakerület rendelkezik. 2. A selmeczi magyar tanár számára létező alap tekintetében nem nyert igazolást az, hogy ez az alap kizárólag a selmeczi lyceumot illette meg; de különben is a selmeczi lyceum az 1894. évi zsinati törvény 16. §-a szerint teljes kárpótlást nyert s az idézett czím alatt külön alap évek hosszú sora óta nem létezik a bányakerületnél. 3. Papgyámolda tőkéje czímen alap már nem létezik, azt az 1880. évi ker. közgyűlés (jegyzőkönyv 26. pontja) a Székács-alapba beolvasztotta. 4. A Székács-alap kizárólag bányakerületi alap. 5. A Bohus- és Pohl-féle alapok szintén kizárólag bányakerületi alapok voltak s már rég beolvadtak a kerületi yagvonba. 6. A bányakerületi papi-özvegy-árvaintézetnek, ez idő szerint segélyző-intézetnek alapszabályai, melyek még az igényt támasztó egyházmegyék kiválása előtt alkottattak, a 12 §-ban csak bányakerületi lelkészek hozzátartozóiról intézkednek. Az előadott indokokból a jogügyi bizottság egyik alap tekintetében sem tartja az érvényesíteni kivánt igényeket elismerhetőknek, s azt indítványozza, hogy az igénytámasztó egyházmegyék a békebiróság kérdésében az 1894. évi zsinati törvény intézkedéseire volnának utalandók. A ker. közgyűlés a jogügyi bizottság véleményét elfogadja, magáévá teszi s erről az igénytámasztó egyházmegyék megbízottját értesíteni rendeli. 51. Gróf Steinleín Ottó úr, ki a bányakerületnek 1860. óta alapitványilag évi 200 frt járulékot biztosított, a püspök úrhoz intézett levelében bejelentette, hogy mint hontmegyei lakos 1897-től kezdve ezt az évi járulékot a nagy-honti esperességnek juttatja, mert a kerületek új beosztása folytán immár nem tartozik a bányakerület kötelékébe s mert az alapítvány tételekor az 1860. évi bányakerületi közgyűlés (jegyzőkönyvének 23. pontja alatt) biztosította részére a kerületek új beosztása esetére a szabad rendelkezési jogot. — Minthogy ez a jog gróf Steinlein Ottó urat a jogügyi bizottság jelentése szerint is kétségtelenül megilleti:
