Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. szeptember

30 4. A német egy heiz bevétele: 10,734 frt 04 kr., kiadása: 7726 frt 17 kr. Tökésíttetett a templomalapnál: 2554 frt 07 kr., a különféle alapoknál: 453 frt 86 kr., összesen: 3007 frt 87 kr. A kerepesi-uti egyháznak bevétele: 7691 frt 72 kr., kiadása: 6997 frt Oí kr. Maradvány: 694 frt 71 kr. A budai egyháznak bevétele: 10,196 frt 33 kr., kiadása-. 7,971 forint 72 kr. Pénzmaradvány 1900. évre: 2224 frt 61 kr. Az ó-budai leány egy ház bevétele: 7334 frt 98 kr., kiadása: 2965 frt 65 kr. Pénzmaradvány: 4369 frt 33 kr. A szent-endrei leány egy ház bevétele: 628 frt 35 kr., kiadása: 98 frt 74 kr. Pénzmaradvány: 529 frt 61 kr. A váezi egyház bevétele-. 945 frt 44 kr., kiadása: 1180 frt 04 kr, Hiánya: 234 frt 60 kr. A rádi leány egy ház bevétele: 590 frt 38 kr., kiadása: 590 forint 38 kr. A váezi lelkész az államsegélyből 150 frtot kapott. Az ötödéves tanítói korpótlékot az iskolát fentartó egyházak részéről valamennyi tanító kapta. A váezi és a rádi tanító a m. kormányhoz folyamodott tanítói ötödéves korpótlékért és azt el is nyerte. A Deák-téri magyar-német egyház elhatározta, hogy Falvay Antal, Kardeván Vilmos, Seholtz Lajos és Mikolik Kálmán polgári iskolai tanítóknak az ötödéves pótlékok kiszámítása tekintetében pótlólag beszámítandó ama három szolgálati év, mely a fizetés-rendezés alkalmával az egyház anyagi viszonyai miatt akkor beszámítható nem volt. A nevezett tanítók fizetése f. é. január hó i-étől. kezdődő hatálylyal 100 frttal emeltetett. A lelkészi fizetést kiegészítő congrua segélyére a budapesti egyházmegyében egyetlen egy lelkész sem tart igényt. Az ó-budai leányegyház a hitoktató-segédlelkészi fizetést 600 forintról 700 frtra emelte. Csanád-esongrádi egyházmegye. A) Halálozások: Nem mai szűkebb egyházmegyénk, hanem a régi békési egyházmegye egy kiváló halottjáról kell, illik e helyt megemlékeznem. Jeszenszky Károly id. volt mezőberényi lelkész, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, 58 évi példás lelkészi szolgálat után 83-ik évében, múlt évi szept. 5-én költözött el az apákhoz. Azon kevesek közül való volt, a ki a hitben való erős, szeretetben fáradhatatlan, komoly erkölcsi felfogás dolgában megvesztegethetlen, a fenvalókért őszintén buzogni meg nem szűnő ev. lelkész, lelkipásztor jellemével járt, világolt, hódított, épített közöttünk. A régi békési egyházmegye segélyegyletének a megalapításában, anyagi eszközeinek kifejlesztésében s így közvetve mai segélyegyletünk életképességének a megteremtésében neki kiváló része volt.