Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1898. augusztus, gyámintézeti
SZABÁLYRENDELET a csekélyebb kötelességszegések esetében követendő fegyelmi eljárásról. Fegyelmi vétség. 1. §. Á bányai egyházkerület hatósága alá tartozó tisztviselőknek, a zsinati törvényben, vagy az egyházi hatóságok szabályrendeleteiben megállapított kötelességeiknek azon megszegései, melyek az egyházi felsőbbségi intés vagy rendreutasítás (zsinati törvény 95. és 125. §§.) körén kívül esnek, vagy melyekre nézve, ezen intésnek, illetőleg rendreutasításnak eredménye nem volt, melyek azonban a zsinati törvény 324 §. értelmében egyházi vétségeknek nem tekintendők, fegyelmi vétséget képeznek. 2. §. A fegyelmi vétségek büntethetősége az elkövetéstől számított két év alatt elévül. Az ezen időn belül megindított elj aras az elévülést megszakítja. 3. §. Az egyházmegyei törvényszék első fokú birói illetősége alá eső, a zsinati törvény 345. §-ának 1 a) pontjában felsorolt egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi tisztviselők ellen fenforgó fegyelmi vétségek felett a fegyelmi hatóságot első fokon az egyházmegyei fegyelmi választmány gyakorolja. Az egyházmegyei és kerületi elnökök ellen fenforgó fegyelmi vétségek, az egyházmegyei illetőleg kerületi közgyűlés elbirálása alá tartoznak. 4. §. Az egyházmegyei fegyelmi választmány az egyházmegyei felügyelőből és esperesből két világi, két egyházi tagból és egy tanárból vagy tanítóból áll; kiket az egyházmegyei közgyűlés három évre titkos szavazás útján választ. Érvényes határozat hozatalára legalább három tag jelenléte szükséges. 5. §. Az egyházmegyei fegyelmi választmány első fokú hatósága alá tartozó fegyelmi vétségek felett, másodfokban és végérvényesen a kerületi fegyelmi választmány határoz. Ezen másodfokú választmány a kerületi felügyelőből és püspökből, három világi és ugyanannyi egyházi tagból és egy tanárból áll és a kerületi közgyűlés által három évre titkos szavazás útján választatik. Érvényes határozat hozatalára legalább öt tag jelenléte szükséges.