Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1898. augusztus
101 meg az V., VI-ik osztály teljesen elmaradt a vizsgáról. Ily iskoláztatás mellett aztán nem csoda, hogy Petrováczra vonatkozólag azt jelenti a körlelkész úr, hogy ott még a 3-ik, 4-ik osztályba járó gyermekek sem ismerik a betűket, valamint Kulpinban is még a 4-ik osztályban is az abc-vel küzködnek. Ezt olvasva, az ember azt nem érti, hogyan sajátítják el az ily gyermekek ez osztályok tananyagát, illetve, hogy a kellő előismeretek nélkül miként kerültek fel a 3-ik, 4-ik osztályba ? Ha csak ott is nem az a módszer dívik, a mely T.-Komlóson, a hol a gyermekeket koruk szerint és nem ismereteik szerint osztályozzák. Általában pedig legrendetlenebb, legrosszabb az iskoláztatás a fenti táblázatban megnevezett esperességek tót egyházaiban. Például novemberben és azontúl vezettetik fel Nagylakon az iskolásoknak 40°/ 0-a, Pivnyiczán 54%-ja, Bánhegyesen 60 0/°-a, Bajsán pedig szept. és okt.-ben még egy gyermek sem volt felvezetve. Az ilyen egyházakban a rendes tanítás természetesen csak deczemberben kezdődhetik, s miután áprilisban már elmaradnak a gyermekek az iskolából, a rendes tanítás az ily helyeken alig tart öt-hat hónapig. Ki az ily állapotnak oka? A nép ? Sajnos, az még nem képes a nevelés értékét méltatni, s ha iskolája rossz, nincs is mit méltatnia, vagy a tanítókat okolják? Ha a lelkész nem veszi erélyesen kezébe az ügyet, a tanító hasztalan panaszkodik. De sok talán különben sem tenné. Mert tisztelet ugyan a szépszámú kivételeknek, de akadnak olyanok is, a kiknek az jól esik, ha az iskolai szünidő 5—6 hónapig tart. A rendetlen iskoláztatásban legnagyobb bűne van azon lelkészeknek, kik híveiknél és az országos törvény végrehajtására hivatott hatóságnál nem szorgalmazzák kellő erélylyel az iskoláztatást. Ideje volna, hogy az ilyen nemű mulasztásért az illetők felelősségre vonassanak. Az iskolák osztályai népességének arányából többnyire következtetni lehet a tanítás eredményére, összeállítottam az erre vonatkozólag négy egyházmegye részéről beérkezett adatokat, melyek a következők: Az iskolások közül volt: Egyházmegye I. II. III. IV. V. VI. Egyházmegye 0 s z t á i y b a n Arad-Békés . . . 23% 22% 18% 14% 13% 10% Bács-Szerém . . . 22 , 19 „ 18 „ 17 „ 14, 10 „ Békés ..... 26 , 20 „ 19 „ 15 „ 12 „ 8 „ Csanád-Csongrád 26 „ 21 „ 20 „ 17 „ 12 „ 4 „ A hol az esperesség területén nagyobb városokban vannak egyházaink, ott az ipar-, kereskedelmi, polgári és középiskolák sok tanulót elvonnak az 5-ik és 6-ik osztályból, s így ily helyeken az elemi felsőbb osztályok csekélyebb népessége csak kis részben írható az iskolák rovására. Az egyes tantárgyakra vonatkozólag beküldött jelentésekből arról értesülünk, hogy a bács-szerémi és csanád-csongrádi tót egyházak
