Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1898. augusztus

11 hívek minden alapot nélkülöző hamis híresztelések által félrevezettetnek s törvényes egyházi hatóságaitól elidegeníttetnek, minélfogva felhívta a gyülekezetet, hogy azon álhireszteléseknek, mintha az egyetem vagy kerület a tótnyelvű isteni tiszteleteket megszüntetni, a tót ének és imakönyvek helyett magyarokat a hívekre erőszakolni, az ág. hitv. ev. hitvallás helyett az ev. ref. hitvallást elfogadni szándékoznék, mint rosszakaratú félrevezetéseknek hitelt ne adjanak — sőt inkább legyenek arról meggyőződve, hogy az egyházi hatóság nyelvi külömbségre való tekintet nélkül mindenkinek egyenlő mértékkel, t. i. a Krisztusi szeretet mértékével mér, azokat autonom jogaik szabad gyakorlatában nem gátolja, az anyanyelv használatát az isteni tiszteletnél és a népoktatás terén nem korlátolja, egyedül azt kívánja és sürgeti, hogy a tanonczok az anyanyelv mellett a magyar nyelvben is kellő oktatást nyerjenek és bennük a hazaszeretet érzülete híven ápoltassék. A hitrokoni szeretet melegével szólt a püspök a gyülekezethez s komolyan intette a híveket, hogy az egyház törvényeit tiszteletben tartsák, egyházi hatóságukhoz hűséggel viseltessenek, a kerületi gyűlés határozataihoz alkalmazkodjanak, végül az Űr áldásának kívánásával bocsátotta el a gyülekezetet. Sajnos, hogy a turócz-szt.-mártoni világi elem, az egyház terén is szóvivő egyháztagok, csekély számban vettek részt az isteni tiszteleten, egynémelyek szándékosan visszavonulván, mások a prágai Palaczky-féle ünnepélyen távol lévén. Az 1784-ben épült templom 1885-ben alaposan megújíttatott és toronynyal elláttatott, — felszentelve azonban mai napig^ sincs. Agg, de munkabíró lelkésze 1846 óta híven szolgálja az Úr népét. Az iskolák jó karban tartatnak, a lelkek száma 2511. Június hó 23-án a kerületi elnökség a turáni egyházban végezte a kánoni látogatást. Útjában a záturcsai egyház küldöttsége élén Kontsek Antal lelkész által üdvözöltetett s a szintén útbaeső szucsáni egyházközségben megállapodván és Hodza János lelkész által melegen üdvözöltetvén a templomba vonult, hol közkívánatra a püspök az oltár előtt elmondott ima után a nagyszámú gyülekezetet megáldotta. Turánban Hrdlicska Lajos és a presbyterium által fogadtatván a várakozó nagy közönség élén a templomba vonult, s a helybeli lelkész beszéde után a püspök az oltár elől tartotta szónoklatát. Beszédében felemlítette, hogy sajnálkozással értesült az egyházban előfordult zavarok felől, melyek oly mérvet öltöttek, hogy a hivatalosan eljáró h. esperes kénytelen volt a gyűlést feloszlatni, s távoztában lármás kifakadásokkal illettetett. Az ilyen eljárást kénytelen nyilvánosan megróni és kárhoztatni, s inti a híveket, hogy törvényes elöljáróik iránt jövőben kellő tisztelet és engedelmességgel viseltessenek. Részvevő sajnálkozással érintette azon szomorú és súlyos csapást, mely a községet néhány nappal ezelőtt sújtotta, elhamvasztván