Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1897. október

107 A tanítás nyelve úgy a képzőben, mint a gyakorlati tanítás czél- 29. jából vele kapcsolatos elemi gyakorlóban egyedül a magyar. A gyakorló elemi népiskola négy osztályú s van 49 tanulója, kik egy tanító vezetése alatt állanak. Kellő utasítás és alapos előkészület föltétele mellett a tanítóképző felsőbb osztályú növendékei ez intézetben próbálkoznak a tanítással. Ezen tanítóképzőben az 1896—97. tanévben a negyedik osztály néptelen lévén, tanítóképesítési vizsgálathoz sem intézeti, sem intézeten kívüli növendék egy se járult. A képző és gyakorló iskola évi kiadása volt 2860 frt. Ez összeg származott a tanári fizetések fedezetéből és dologi kiadásokból. A kiadások fedezetéhez hozzájárult a nagym. és főt. bányai egyházkerület közpénztára 1600 frttal, a főgymnasium pénztára 1165 frttal és az ösztöndíj-alapítványok kamatozó tőkéje 95 frttal. IX. Végül jelentésünk kapcsán említést kell tennünk a budapesti ág. h. ev. főgymnasium tanárkarának az évzáró vizsgálatok reformálását czélzó javaslatáról. E javaslat a mult kerületi gyűlés határozatából kifolyólag tájékozás és hozzászólás czéljából közölve volt a kerület középiskoláinak tanári testületeivel. Beérkezett a békés-csabai, a beszterczebányai gymnasiumok tanárkarának e vizsgálati reformjavaslatra vonatkozó emlékirata. Szarvas e javaslatot szintén tárgyalta s arra vonatkozó nézeteit, egy Gobi Imre igazgató-tanár úrhoz, mint az egyetemes tanügyi bizottság előadójához 1896. novemberben küldött jegyzőkönyvi kivonatban körvonalozta. Aszód e hozzá intézett kérdésben választ mind ez ideig nem adott. E beérkezett emlékiratok és jegyzőkönyvi kivonatok az évzáró vizsgálatok reformjáról igen elágazó felfogást mutatnak. A b.-csabai gymnasium tanártestülete nem kiván újítást, mert ott ma már oly záróvizsgálat van gyakorlatban, minőt a budapesti collegium ajánl. Beszterczebánya aggodalommal nézi a záróvizsgálatok tervezett változtatását s nem kiván a gymnasiumi rendtartásban egyetemes gyűlésileg megállapított vizsgálat módozatától eltérni (1. „Rendtartásunk" 47. §-át). Szarvas gymn. tanárkara nem odázná el az évzáró vizsgálatok reformjának kérdését, bár nem barátja annak, hogy minden régi intézményt elejtünk azért, mert épen új. Szivesen üdvözli Szarvas a budapesti collegium azon eszméjét, hogy rövidítsük a vizsgálatokat a tanidő előnyére; szivesen elfogadja azt a gondolatot is, hogy az évzáró vizsgálatok ne legyenek osztályzó próbálkozások, melyek a tanár egész tanévi megfigyelését s egyes tanítványaira vonatkozó ítéletét lényegileg megváltoztathassák. De megjegyzi, hogy az eddigi censurai rendszer sem vetette korlátok közé a szaktanár személyes tapasztalatokon alapuló ítéletét s osztályzati szabadságát s magát e vizsgálatot — az úgynevezett censurákat — inkább a tanulóság, az érdeklődő közönség, az iskolafentartó testület érdekében levőknek véli, mely